Visszautasította a külföldi országok belügyeibe, köztük a katalán válságba való orosz beavatkozás vádját Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában.
Lavrov ezúttal a spanyol külügy- és védelmi minisztérium Oroszországgal és az orosz állami televízióval szemben megfogalmazott beavatkozási vádjaira reagálva úgy vélekedett, hogy Moszkva amerikai és európai partnereinek “nincs más dolguk, mint a tömegtájékoztatási eszközeinket bírálni, és külföldi ügynököknek nyilvánítani őket”.
Hangot adott annak a feltételezésének is, hogy Madrid és London – megfogalmazása szerint – merő szenzációhisztériával igyekszik elterelni a választók figyelmét arról, hogy “képtelen megbirkózni a belső problémákkal”.
Nincs bizonyíték
Peszkov azt hangoztatta, hogy “Moszkva kezének” emlegetése a katalán függetlenség kinyilvánításával kapcsolatban az Egyesült Államokban és más országokban megnyilvánuló “oroszellenes hisztériára” emlékeztet. Hozzátette, hogy sem a spanyol kormány, sem a NATO, sem a sajtó nem szolgáltatott bizonyítékokat a vádaskodás alátámasztására.
Szergej Lavrov, aki az Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszterrel folytatott szerdai tárgyalásai után állt a sajtó elé, kijelentette: Moszkvát és Minszket egyaránt aggasztja, hogy kettejük katonai együttműködését a NATO “démonizálja”, amit arra próbál meg felhasználni, hogy erősítse fegyveres erejét a keleti szárnyon. Kifogásolta, hogy a szövetség ennek érdekében “propagandakampányt” folytatott a szeptemberi Zapad-2017 orosz-fehérorosz hadgyakorlattal kapcsolatban.
Az orosz diplomácia vezetője az ukrajnai rendezés ügyéről szólva kijelentette: “nincs perspektívája” Kijev azon törekvésének, hogy ne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek biztonságát szavatoló ENSZ-katonákat, hanem “megszálló erőket” vezényeljenek a Donyec-medencébe. Ezzel szerinte az ukrán vezetés, szabotálva az ENSZ-békefenntartókra vonatkozó orosz határozattervezet megvitatását, és semmibe véve a minszki megállapodásokat, megszakítaná a magukat önhatalmúlag függetlenné nyilvánított területek kapcsolatát a külvilággal, és a saját rendjét kényszerítené rájuk.
Lavrov ismételten rámutatott, hogy az orosz határozattervezet értelmében – amelyről, mint mondta, Berlin, Párizs, sőt Washington is kész tárgyalni – a békefenntartók megjelenésébe a konfliktusban érintett mindkét félnek bele kell egyeznie. Ennek érdekében pedig közvetlenül kellene egyeztetni a donyecki és a luhanszki “köztársaságokkal”.
Oroszország nem küld békefenntartókat a Donbasszba
Dmitrij Peszkov, aki a szokásos napi telefonos konferenciabeszélgetésen tájékoztatta a médiát, valótlannak minősítette azt a sajtóértesülést, amely szerint tárgyalások folynának arról, hogy 20 ezer békefenntartót vezényeljenek a Donyec-medencébe. Arról, hogy az Egyesült Államok ilyen értelmű javaslatot kíván tenni Oroszországnak, pénteken számolt be a The Wall Street Journal, amelynek értesülése szerint a nemzetközi erők az amerikai elképzelés szerint nem az ENSZ, hanem az EBESZ égisze alatt fejtenék ki tevékenységüket.
A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadó és Kurt Volker, az amerikai külügymisztérium ukrajnai különmegbízottja hétfői belgrádi tárgyalásait.
