Richard Grenell, aki a Trump-kormányzat alatt a koszovói-szerbiai megállapodásról tárgyalt, vasárnap a „vakmerő” pristinai miniszterelnököt hibáztatta a Belgráddal kiújult feszültségekért, és az amerikai külügyminisztériumot hibáztatta, amiért lehetővé tette neki.
„Ami a Balkánon történik, az nem Oroszország. Bárki is mondja ezt önöknek, manipulálni próbálja önöket” – tweetelte Grenell vasárnap este. „Itt arról van szó, hogy Albin Kurti ismét megpróbálja megadni [Szerbiának]. A múltban él”.
„A koszovóiak békét és munkahelyeket akarnak, Albin. Hagyd abba a harcok szítását” – tette hozzá Grenell.
A szerb erőket magas készültségbe helyezték, a helyi szerbek pedig a nap folyamán útzárakat állítottak fel, miután a koszovói rendőrségnek nevezett fegyverek megjelentek a Szerbiával közös két közigazgatási határátkelőhelyen, és érvényt akart szerezni Kurti azon határozatának, hogy elkobozza a szerb rendszámtáblákat és okmányokat. Ezzel gyakorlatilag elvágták volna a szakadár tartomány északi részén élő szerbeket.
Grenell szerint mindez arról szólt, hogy Kurti „egyoldalú lépéseket tett a szerb személyi igazolványok és rendszámtáblák visszautasítására Koszovón belül”, amit „szükségtelennek” nevezett.
A miniszterelnököt „szélsőbaloldali radikálisnak és tapasztalt fasisztának” minősítve Grenell továbbá ostobának és vakmerőnek nevezte a lépését, és felszólította a szerb vezetőket, hogy „ne vegyék be a csalit”.
„Még az albánok is tudják, hogy Kurti a probléma” – tweetelte Grenell. Antony Blinken külügyminisztert is hibáztatta, aki a hét elején találkozott Kurtival és Vjosa Osmani koszovói elnökkel.
Joe Biden amerikai elnök „figyelmen kívül hagyta a Balkánt” – tette hozzá a megbízott, rámutatva, hogy Donald Trump elnök alatt több megállapodásról is tárgyalt Koszovó és Szerbia között, és megpróbálta a gazdasági együttműködéssel leküzdeni a konfliktust.
Grenell azzal is vádolta az EU-t, hogy háborús bűnökkel kapcsolatos vádakat hangszerelt Hashim Thaci koszovói elnök ellen, hogy megbüntesse őt a Trumppal való együttműködésért – aminek következtében Kurti és Osmani került hatalomra.
Trump elnöksége idején Grenell volt az Egyesült Államok németországi nagykövete, koszovói különmegbízottja és a nemzeti hírszerzés megbízott igazgatója (2020. február-május).
Kurti egykori diákaktivista, akinek önrendelkezési (Vetevendosje) pártja a szakadár tartomány függetlenségét szorgalmazta, elutasított minden tárgyalást Belgráddal, és még az Albániával való egyesülést is szorgalmazta. 2020 elején lett miniszterelnök, de alig több mint egy hónap után egy bizalmatlansági szavazáson leváltották. Egy évvel később kétharmados többséggel visszatért a hatalomba.
Vasárnap az utolsó percekben a Kurti-kormány bejelentette, hogy „elhalasztja” a dokumentumpolitikájának végrehajtását, miután Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete erre kérte.
A NATO 1999-ben, az akkori Jugoszlávia elleni 78 napos légiháborút követően foglalta el Koszovót. A tartomány 2008-ban nyugati támogatással kikiáltotta függetlenségét. Míg az Egyesült Államok és a legtöbb szövetségese elismerte, addig Szerbia, Oroszország, Kína és általában az ENSZ nem.
Vasárnap esti percről-percre közvetítésünket itt olvashatod el.
