Törökország nem követi a nyugati példát Oroszország szankcionálásában, mert pragmatikus gazdasági megfontolások és „az egyensúly politikája” vezérli – mondta Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő.
A Haberturk TV-nek adott interjújában Kalin azt mondta, hogy Ankara „az egyensúly politikáját” követi az Oroszországgal való kapcsolataiban.
„Mivel külföldi energiaforrásoktól függünk, ugyanúgy fejlesztjük a kapcsolatainkat Oroszországgal, mint Iránnal” – magyarázta, megjegyezve, hogy Törökország jó kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal is.
„Az ukrajnai háború után nem vetünk ki szankciókat Oroszországgal szemben. Természetesen meg kell védenünk az országunk érdekeit” – mondta.
Kalin véleménye szerint a Moszkvával szembeni szankciók bevezetése „többet ártana Törökország gazdaságának, mint Oroszországnak”.
„Világos álláspontot foglaltunk el. Jelenleg a nyugatiak is elfogadták. Geopolitikai okokból nem mondanak semmit Törökország álláspontjáról” – állította Kalin.
Azt is hangsúlyozta, hogy országa nem támogatja azt a politikát, hogy személyi szankciókat vezessenek be orosz üzletemberek ellen.
Ajánló
„Akiket Nyugaton milliárdosoknak neveznek, azokat Oroszországban oligarcháknak hívják. Az Egyesült Államokban vagy Európában nincsenek ilyen vezetők?”. kérdezte Kalin.
Kalin világossá tette, hogy országa „inváziónak” tekinti Oroszország katonai műveletét, és ezt „világosan és egyértelműen” kijelenti. Hangsúlyozta azonban, hogy Törökország továbbra is tárgyal mind Ukrajnával, mind Oroszországgal, mivel „minél hosszabb a háború, annál nagyobb az ára”.
„Őszintén szólva nincs még egy ország, amelyik erőfeszítéseket tesz a két fél közeledésére. Példát mutat arra, hogy bizonyos kérdésekben még háborús környezetben is lehet együttműködni” – állította Kalin.
Hangsúlyozta, hogy Ankara szerepet játszik a tárgyalásokon bizonyos globálisan fontos kérdések megoldásában, például a konfliktus sújtotta térség gabonaszállításaiban.
„Ki fog végül tárgyalni Oroszországgal, ha mindenki felégeti a hidakat?” – tette fel a kérdést.
Kalin elismerte, hogy nem tudja megjósolni, hogy az orosz katonai erők mikor hagyják el Ukrajnát, de hangsúlyozta, hogy „a háborúnak rövid, közép- és hosszú távú hatásai vannak”.
„Az én előrejelzésem az, hogy a következő 10 évben a háborúval és annak hatásaival leszünk elfoglalva. A háború véget érhet, de a hatásai másképp folytatódnak majd” – mondta Kalin.
Véleménye szerint a világ egy újfajta hidegháborúval néz szembe, a Nyugaton erős oroszellenes érzelmekkel, Oroszországban pedig terjedő „nyugatellenességgel”.
„Hatalmas tektonikai átrendeződések lesznek” – állította Kalin.
Az ukrajnai orosz offenzíva okairól szólva a szóvivő cáfolta a Vlagyimir Putyin orosz elnök „irracionalitásáról” szóló nyugati állításokat, mondván, hogy a Nyugat néha inkább „irracionalizálja a kérdést ahelyett, hogy szembenézne vele”.
Véleménye szerint az Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatokban a problémák az 1990-es években kezdődtek, amikor Oroszország a változó globális geopolitikai rendre válaszul felajánlotta a Nyugatnak, hogy „új egyensúlyi megállapodást” köt, amely tükrözné ezeket a változásokat.
„Azok, akik el akarták nyomni az alulról kitörni kívánó országokat, azt mondták: menjünk a konfliktus útjára” – magyarázta.
Hangsúlyozva, hogy „ez soha nem igazolja az ukrajnai orosz inváziót”, Kalin rámutatott annak fontosságára, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az ok-okozati összefüggést.
„Mi is tiltakozunk ez ellen a szabálytalan rend és ez ellen a tisztességtelen [globális] rend ellen” – tette hozzá.
Oroszország február végén indította el katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a Donbasszban található donyecki és luganszki népköztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta, hogy a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezné.
