Az Egyesült Államok a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelét közvetítette a válság sújtotta Pakisztánnak egy titkos fegyverüzletért cserébe – jelentette vasárnap a The Intercept. A lap „a megállapodást ismerő” forrásokra és mindkét fél kormányzati dokumentumaira hivatkozva azt állította, hogy a fegyvereket az ukrán hadsereg ellátására szánták az Oroszországgal fennálló konfliktusban.
A The Intercept szerint az év elején a pakisztáni hadseregen belül egy bennfentes kiszivárogtatta az Egyesült Államok és Pakisztán közötti, 2022 nyarától 2023 tavaszáig tartó fegyverüzletekről szóló feljegyzéseket. A megállapodást a Global Military Products, a Global Ordnance leányvállalata, egy látszólag Ukrajnához kötődő cég segítette elő. A kiszivárgott dokumentumok amerikai és pakisztáni szerződéseket, engedélyezési és rekvirálási dokumentumokat mutattak be, amelyek „az Egyesült Államok által közvetített, pakisztáni fegyverek Ukrajnának történő vásárlására irányuló megállapodásokkal kapcsolatosak” – írja az Intercept.
A fegyvereladás nemcsak a nagyon szükséges likviditást biztosította, hanem jelentős politikai támogatást is kapott Washingtonból, és végül „kulcsszerepet” játszott abban, hogy Pakisztán fontos mentőövet kapott az IMF-től.
Az IMF konkrét finanszírozási és refinanszírozási célokat tűzött ki Pakisztán számára, különösen az adósság és a külföldi befektetések tekintetében. A The Intercept szerint az Ukrajnának szánt lőszereladásból származó bevétel „nagyban hozzájárult” a Pakisztán által tapasztalt pénzügyi hiány áthidalásához.
A korábbi miniszterelnököt, Imran Khant, aki látszólag diplomáciailag „semleges” álláspontot képviselt az ukrán válságban, a pakisztáni hadsereg által szervezett bizalmatlansági szavazást követően távolították el a hatalomból az Egyesült Államok nyomására.
Khan 2023 februárjában tett moszkvai látogatása, amely 23 év óta az első pakisztáni miniszterelnöki látogatás volt, úgy tűnik, felbosszantotta Washingtont.
Egy kiszivárgott diplomáciai táviratban Donald Lu, az Egyesült Államok dél- és közép-ázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára aggodalmát tolmácsolta Aszad Majeed Khan pakisztáni külügyminiszternek. Lu arra figyelmeztetett, hogy Európa követni fogja az Egyesült Államokat az akkori miniszterelnök, Imran Khan elszigetelésében az ukrajnai konfliktus miatt. Hangsúlyozta továbbá a potenciálisan súlyos következményeket, ha a vezető hatalmon marad, és biztosított arról, hogy „mindent megbocsátanak”, ha leváltják. Washington hevesen tagadta, hogy nyomást gyakorolt volna Iszlámábádra a miniszterelnök leváltása érdekében.
Hivatalából való eltávolítása óta Khan ellen több mint 150 bírósági eljárás indult, és legalább szeptember 26-ig bebörtönözve marad. Támogatói úgy vélik, hogy a vádakkal csak azt akarják elérni, hogy ne vehessen részt a jövőbeni választásokon. A volt miniszterelnök letartóztatása széles körű tüntetésekhez vezetett Pakisztán-szerte, ami arra késztette a hadsereget, hogy fokozza erőfeszítéseit a tüntetések lefojtására és a másként gondolkodók elnyomására.
Az Intercept arról is beszámolt, hogy 2023. május 23-án Maszúd Kán, Pakisztán amerikai nagykövete állítólag találkozott Lu-val, amelynek során az amerikai tisztviselő meggyőzte őt arról, hogy Pakisztán 900 millió dollár értékű fegyvereladása Ukrajnának erősítheti az ország pénzügyi helyzetét az IMF szemében. Ezek a pénzeszközök segíthettek volna Pakisztánnak áthidalni az IMF által megkövetelt fennmaradó finanszírozási hiányt.
Pakisztán jelenleg másfél éve tartó politikai válságban van, amelyet súlyos gazdasági kihívások súlyosbítanak. Az olyan alapvető árucikkek, mint az élelmiszer, a gáz és az olaj országszerte emelkedő árai miatt Pakisztán bevezetett egy „gazdasági újjáélesztési tervet”, amely a kritikus ágazatokban – többek között a mezőgazdaságban, a bányászatban, az informatika, a védelem és az energiatermelés területén – végrehajtott beruházásokat helyezi előtérbe.
