A szerb hadsereg egységei szerdán gyakorlatokat kezdtek a Koszovóval közös közigazgatási határ közelében. Bár az időzítésük egybeesik a pristinai hatóságok által a szerb dokumentumokra vonatkozó vitatott tilalom végrehajtásának határidejével, Belgrád ragaszkodik ahhoz, hogy a gyakorlatok teljesen rutinszerűek.
„A kiképzésre azért kerül sor, hogy megőrizzük az érintett egységek magas szintű harckészültségét, és azt a képességüket, hogy szükség esetén gyorsan reagáljanak a béke és a biztonság megteremtése érdekében a közigazgatási határ mentén” – áll a szerb védelmi minisztérium közleményében.
„Különös figyelmet fordítanak az egység elleni támadást szimuláló gyakorlatokra, valamint az illegális határátlépések, a szélsőséges csoportok műveleteinek és a szervezett bűnözés megállítására irányuló taktikákra, technikákra és eljárásokra” – tették hozzá.
У оквиру редовних активности на базама и поседнутим објектима у Копненој зони безбедности снаге Војске Србије свакодневно реализују обуку за извршавање наменских задатака.🇷🇸
👉https://t.co/o8qdfmFXqr pic.twitter.com/7lQGtwokE4
— MO и ВС (@mo_i_vs) August 31, 2022
A helyi lakosok arról számoltak be, hogy teherautókat, páncélozott járműveket, sőt tankokat is láttak Raszka és Novi Pazar közelében, a szakadár tartomány két közigazgatási határátkelőjéhez legközelebb eső városokban, ahol a múlt hónapban az albán nemzetiségű hatóságok szerb okmányokkal próbálták akadályozni a forgalmat.
Belgrád és Pristina azóta kompromisszumot kötött más okmányokról, de Albin Kurti kormánya hajthatatlan, hogy a szerb rendszámtábláknak és személyi igazolványoknak szeptember 1-jétől el kell tűnniük.
A hétvégén több nyugati katonai attasé kért bejutást a Raskában és Novi Pazarban lévő szerb katonai bázisokra, de Aleksandar Vučić szerb elnök újságíróknak azt mondta, hogy nem ad nekik engedélyt.
„Nem engedélyeztem. Ha úgy döntünk, hogy valamilyen showműsort rendezünk, akkor megnézhetik, hogy mink van” – mondta, miközben részt vett az „Északi szél 2022” elnevezésű közös rendőrségi és katonai gyakorlaton Kelet-Szerbiában.
A NATO 1999-ben foglalta el Koszovót, miután 78 napig tartó légi háborút vívott Szerbia ellen. A tartomány 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei elismertek – de a világ mintegy fele, köztük Belgrád, Oroszország, Kína és több uniós tagállam nem. Vučić jelenleg a katonai semlegesség politikáját követi, és nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben, miközben megpróbál csatlakozni az EU-hoz.