Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az Ukrajnának nyújtott segítség jó lehetőség a NATO-tagországok számára, hogy elköltsék a pénzüket. Arra a kérdésre, hogy a NATO-tagországoknak hogyan kellene a GDP 2%-át védelmi célokra költeniük, amit a szövetség megkövetel tagjaitól, a főtitkár azt mondta: „Ha az a probléma, hogy nehéz a [GDP 2%-át] költeni, akkor én segíthetek”.
„Sok jó célunk van a NATO-ban. Van egy nagy segélyalapunk Ukrajna számára” – mondta egy sajtótájékoztatón, miután találkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnökkel.
„Ha van többletpénze, akkor azt beteheti oda”.
A NATO-országok a 2014 szeptemberi walesi csúcstalálkozón a Krím Oroszországgal való újraegyesítését követő „orosz fenyegetésre” hivatkozva azt a célt tűzték ki, hogy katonai kiadásaikat a GDP 2%-ára módosítja. A 2023. júliusi vilniusi csúcstalálkozón úgy döntöttek, hogy a GDP 2%-a a NATO-országok védelmi kiadásainak minimális szintje lesz, nem pedig elérendő cél.
Eddig a 31 NATO-országból nyolc teljesítette ezt a követelményt. Luxemburg, Európa egyik legnagyobb banki központja a NATO legkisebb védelmi kiadása, a védelmi költségvetése a GDP 0,54%-át teszi ki.