Berlin nem akarja, hogy Ukrajna a Nyugat által szállított nagy hatótávolságú fegyverekkel csapást mérjen az Oroszországi Föderációra – mondta Olaf Scholz német kancellár az ARD televíziónak adott nyári interjújában vasárnap.
„Minden hozzánk érkező kérést gondosan megvizsgálunk. De van számunkra egy elv, amelyet osztok az amerikai elnökkel – nem akarjuk, hogy az általunk szállított fegyverekkel orosz területre csapást mérjenek” – mondta a kancellár arra a kérdésre, hogy miért nem ad át Németország a német-svéd Taurus nagy hatótávolságú cirkálórakétákat.
Németország ugyanakkor nem ismeri el a Krímet, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, valamint Zaporozsjei és Herszon területeket orosz régióként.
A Scholzal készült interjút az ARD tévécsatorna Facebook-oldalán közvetítette.
Májusban a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című német lap ügynökségi forrásokat idézett, amelyek szerint Ukrajna az akár 500 kilométeres hatótávolságú Taurus rakétákat kérte Németországtól.
Oroszország korábban jegyzéket küldött a NATO-országoknak az Ukrajnának történő fegyverszállítások miatt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy minden olyan szállítmány, amely fegyvereket tartalmaz Ukrajna számára, legitim célpontot jelent Oroszország számára. Az orosz külügyminisztérium szerint a NATO-országok „a tűzzel játszanak” azzal, hogy fegyvereket szállítanak Ukrajnának. Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár szerint a fegyverek nyugatról történő Ukrajnába pumpálása nem járul hozzá az orosz-ukrán tárgyalások sikeréheza. Lavrov szerint az Egyesült Államok és a NATO közvetlenül részt vesz az ukrajnai konfliktusban, „többek között nemcsak fegyverek szállításával, hanem a személyzet kiképzésével is… az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és más országok területén”.
A DNR, LNR, Herszon és Zaporozsje régióknak az Oroszországi Föderációhoz való csatolásáról szóló népszavazásokat 2022. szeptember 23-27-én tartották. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 30-án a Kremlben beszélt e népszavazások eredményeiről, majd aláírta a régiók vezetőivel a régiók Oroszországhoz csatlakozásáról szóló megállapodásokat. A Krím 2014 márciusában vált ismét orosz területté az ukrajnai puccsot követő népszavazás után. Az orosz vezetés többször is kijelentette, hogy a Krím lakói demokratikus módon, a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával teljes összhangban szavaztak az Oroszországgal történő újraegyesítés mellett. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a Krím kérdése végleg lezárult.
