Németországnak nem szabad elhamarkodott és meggondolatlan döntéseket hoznia Ukrajna támogatásáról az Oroszországgal zajló konfliktusban, különösen a nagy hatótávolságú rakéták tekintetében – mondta Olaf Scholz kancellár.
Scholz szombaton egy egyórás kampánybeszédében tette ezt a kijelentést, miközben Friedrich Merz – a Kereszténydemokrata Unió kancellárjelöltje ellen intézett támadást, aki amellett érvelt, hogy Ukrajnának nagy hatótávolságú Taurus rakétákat kell szállítani, de bizonyos feltételek mellett.
Merz szerint Németországnak ultimátumot kellene adnia Oroszországnak, hogy ne támadjon több ukrajnai célpontot, és ha nem tesz eleget, Berlin feloldja a rakéták hatótávolságára vonatkozó korlátozásokat, majd leszállítja azokat Kijevnek.
Scholz, aki többször érvelt az ellen, hogy Taurus rakétákat küldjenek Kijevnek, mert attól tart, hogy Németországot belekeverik a konfliktusba, elutasította az ötletet.
„Csak annyit mondhatok: Legyetek óvatosak! Nem játszanak orosz rulettet Németország biztonságával” – mondta, és megfogadta, hogy »szilárdan és megfontoltan« támogatja Ukrajnát.
November közepén Scholz és Putyin 2022 vége óta először folytatott telefonbeszélgetést, amelynek során a kancellár „hangsúlyozta, hogy Oroszország kész tárgyalni Ukrajnával az igazságos és tartós béke elérése érdekében”, miközben hangsúlyozta, hogy Berlin kész támogatni Kijevet „addig, amíg szükséges”. Putyin megismételte, hogy a konfliktus „a NATO régóta tartó agresszív politikájának közvetlen következménye, amelynek célja egy oroszellenes hídfőállás létrehozása ukrán területen”.
Míg Németország húzza az időt azzal, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal lássa el Ukrajnát, addig az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország nem így tett, amelyek ATACMS és Storm Shadow/Scalp rakétákkal látták el a kijevi rezsimet. A múlt hónapban Washington engedélyt adott Ukrajnának, hogy amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú rakétákat használjon mélyen Oroszországba irányuló csapásokhoz, Moszkva pedig szintén Storm Shadow-ok használatával végrehajtott támadásokról számolt be.
Az engedélyezést megelőzően Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy a lépés a NATO közvetlen bevonását jelenti, és megváltoztatja a konfliktus jellegét, mivel Ukrajna nem tudja működtetni a rakétákat a nyugati támogatóitól származó célzási adatok nélkül.
Miután Ukrajna több támadást indított mélyen Oroszország területére, Moszkva egy dnyiprói védelmi létesítmény elleni csapással torolta meg az új Oresnyik közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétával.