Németország gazdaságát modernizálni kell, hogy a jövőben fel tudjon készülni a váratlan válságokra – mondta Olaf Scholz kancellár kedden a parlamentben tartott beszédében. Egy nemrégiben hozott alkotmánybírósági döntés megakadályozta a kormány azon tervét, hogy a fel nem használt járványügyi forrásokat az erre a Klíma- és Átalakítási Alapba csoportosítsa át.
Beszédében Scholz emlékeztetett arra, hogy az országnak kihívásokkal kellett szembenéznie, köztük a COVID-19 világjárvánnyal, az ukrajnai konfliktussal és az emelkedő energiaárakkal.
A Reuters szerint Scholz úgy fogalmazott, hogy „súlyos és megbocsáthatatlan hiba lenne, ha mindezen akut kihívások közepette elhanyagolnánk országunk modernizációját”.
Scholz a német gazdaság átalakítására szólított fel, ugyanakkor kijelentette, hogy az ország továbbra is segítséget nyújt Ukrajnának, „amíg csak szükséges”.
Ahogy a Guardian idézi, azt mondta, hogy ennek a támogatásnak „egzisztenciális jelentősége” van nemcsak Németország, hanem egész Európa számára, a kancellár hozzátette, hogy „ha Putyin győzne, annak még súlyosabb következményei lennének”.
A hónap elején a német kormány állítólag beleegyezett abba, hogy jövőre megduplázza az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, összesen 8 milliárd euróra.
Scholz beszéde során azt is mondta, hogy az is világos, hogy nem szabad engednünk Ukrajna támogatásából és az energiaválság leküzdéséből – írja a Reuters.
Miközben Scholz azt állította, hogy kormánya kezelni fogja a költségvetési válságot, az ellenzéki kereszténydemokraták (CDU), akiknek jogi lépése váltotta ki az alkotmánybírósági döntést, nevetve üdvözölték szavait.
Robert Habeck alkancellár szerint a jogi döntésnek „masszív következményei” lehetnek az ország tisztább és technológiailag fejlettebb gazdasággá való átalakulására – jelentette a Bloomberg a múlt héten.
Néhány nappal ezelőtt Markus Söder bajor miniszterelnök, aki egyben a tartomány legnagyobb pártját és CDU-szövetségesét, a Keresztényszociális Uniót (CSU) is vezeti, azt mondta, hogy Scholz kormánya „válságban van”, és bírálta az energiaár-szabályozás év végéig történő feloldására irányuló stratégiáját. Az ellenőrzések célja az volt, hogy megvédjék a háztartásokat és a vállalkozásokat az EU-szankciók közepette Oroszországból érkező energiaimport csökkenése miatt megugró gáz- és áramárakkal szemben.