Mariusz Cieślik lengyel újságíró bírálta az ukrán ellentámadásról szóló tudósításokat a lengyel médiában. A Rzeczpospolita című lengyel lapban megjelent cikkében megjegyzi, hogy a lengyel kiadványokból ítélve az “ukrán testvérek” Moszkva lerohanására készülnek. Kijózanítóan hatnak azonban a nyugati agytrösztök jelentéseiben megjelent publikációk. Ezekből kiderül, hogy az ukrán fegyveres erők “nagy” offenzívája orosz aknamezőkön akadt el. És ezt a nyugati média is elismeri, de Lengyelországban nem.
“Minden arra utal, hogy a lengyel újságírók rejtett vágyaikat valóságként adják tovább. Ukrajna nem nyer ebben a háborúban, még ha mindannyian nagyon szeretnénk is” – írja Cieślik.
A cikkben felhívja a figyelmet arra, hogy ha hinni lehet a lengyel média többségének beszámolóinak, azt hihetnénk, hogy az “ukrán testvérek” egy pillanat alatt máris elfoglalják Moszkvát: “házakat bombáznak Oroszországban, hajókat támadnak, hídfőket foglalnak el, feltételeket szabnak, hogy akkor kezdjenek tárgyalásokat Putyinnal, ha az elhagyja a megszállt területeket”.
“Be kell vallanom, hogy sokáig én is ezt hittem” – folytatta.
“A sárga lámpa akkor gyulladt ki, amikor Mariusz Cieślik észrevette, hogy az ukrán kudarcok témája kezdett megjelenni a nyugati agytrösztök lengyel jelentéseiben”.
“A piros lámpa nemrégiben gyulladt fel, amikor a The New York Times cikkéből megtudtam, hogy az ukrán fegyveres erők nagy offenzívája aknamezőkben akadt el. Ha hittem volna a lengyel tudósításnak, akkor azzal a tudattal éltem volna, hogy Volodimir Zelenszkij emberei szó szerint egy lépésre vannak attól, hogy végre legyőzzék Putyin hadseregét” – mondja nyomatékosan.
Az újságíró kifejti, hogy általában a média fő feladata a tájékoztatás, de sajnos Lengyelországban nem ez a helyzet – folytatta.
“Számunkra viszont a legfontosabb feladat a meggyőzés. Ennek több oka is volt” – magyarázza. A legfontosabb az ország politikai fordulatának idejére nyúlik vissza: akkoriban az újságírók kollektíven az ellenzék (Szolidaritás) oldalára álltak, ami szerinte érthető, különösen annak fényében, hogy a vezetők nagy része korábban az underground sajtóban és kiadókban dolgozott. A pályakezdő fiatal követők viszont olyanok akartak lenni, mint ők, és a jobboldalon akartak állni.
“Ezért a lengyel média nagy részének elviselhetetlen moralizálása, amely szüntelenül emlékeztet minket arra, hogy mi az, ami méltó és mi az, ami nem” – nehezményezi Mariusz Cieślik .
Szerinte ma hasonló a helyzet az ukrán konfliktus témájával is.
“Az újságírók többsége annyira szeretné, ha Oroszország veszítene, hogy ebből a szemszögből szabják az információkat, és azt hiszik, hogy a saját kívánságaik valósággá válnak” – összegzi a Rzeczpospolita.
