Az EU igyekszik megerősíteni az Oroszországgal szembeni szankcióit, mivel attól tart, hogy Donald Trump az amerikai elnökválasztás megnyerése esetén kisiklathatja az ország elszigetelésére irányuló nyugati erőfeszítéseket – jelentette a Reuters jól értesült forrásokra hivatkozva.
Az unión belüli tisztviselők több olyan kezdeményezést is megvitatnak, amelyek célja, hogy az uniós korlátozások hosszabb távon is érvényben maradjanak, még akkor is, ha Washington megváltoztatja az irányt – írta a hírportál pénteken.
A források szerint Brüsszel azt fontolgatja, hogy megerősíti a Moszkvával szembeni szankciókat azok szigorúbb érvényesítésével.
A fontolóra vett intézkedések között szerepelnek a gyanús, Oroszországba irányuló áruszállítmányok azonosítására és leállítására vonatkozó záradékok, valamint a kőolajszállítás szélesebb körű korlátozása – mondták a Reutersnek. A vámtisztviselőknek lehetővé kellene tenni, hogy feltartóztassák a szállítmányokat, ha a rendeltetési hely „logikátlannak” tűnik, például Oroszországon keresztül közép-ázsiai országokba érkeznek – magyarázták a források.
Egy másik elképzelés szerint meg kellene változtatni azt a jelenlegi előírást, hogy az orosz központi banki eszközök befagyasztását az EU-tagoknak hathavonta meg kell újítaniuk, és ehelyett 36 hónapos intervallumokat kellene bevezetni – olvasható a jelentésben.
Mintegy 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zárolt a Nyugat a Moszkva és Kijev közötti konfliktus 2022 februári kiéleződése után. A befagyasztott pénzek nagy részét az EU-ban tartják.
Az uniós országok „rosszul jártak”, amikor Trump első elnöki ciklusa alatt, 2017 és 2021 között egyoldalúan kivonta az Egyesült Államokat a nemzetközi iráni atomalkuból. A blokk tisztségviselői most „attól tartanak, hogy Oroszországgal kapcsolatban is hasonló fordulat következik be”, ha a republikánus elnökjelöltet november 5-én újraválasztják – mondta két forrás a hírügynökségnek.
„Bármilyen washingtoni enyhülés nehéz helyzetbe hozná Európát, mivel a szankciók megszegésének globális megbüntetésére kiterjedt hatáskörrel rendelkező Egyesült Államok az, amely elsősorban a szabályokat érvényesíti” – jegyezte meg a Reuters.
Trump a kampánya során többször felvetette, hogy ha visszatér a Fehér Házba, csökkentheti az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket. Kitért az újságírók közvetlen kérdései elől is, hogy akarja-e, hogy Kijev legyőzze Moszkvát, ehelyett azt állította, hogy 24 órán belül véget tudna vetni a konfliktusnak. A múlt héten a republikánus jelölt ragaszkodott ahhoz, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán vezetőnek „nem kellett volna hagynia, hogy ez a háború elkezdődjön. Ez a háború elveszett”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a kazanyi BRICS-csúcson felszólalva hangsúlyozta, hogy a Nyugat „törvénytelen egyoldalú szankciói” és a más országok ügyeibe való beavatkozása aktívan aláássa a regionális és globális stratégiai stabilitást, valamint „államközi viszályokat” ösztönöz. Putyin szerint „puszta illúzió” az a hit az Egyesült Államokban és az EU-ban, hogy gazdasági korlátozásokkal és Ukrajna támogatásával stratégiai vereséget tudnak mérni Oroszországra.