Belaruszt felfegyverezték Iszkander ballisztikus rakétákkal és Sz-400-as légvédelmi rendszerekkel – jelentette be hétfőn Alekszandr Lukasenko elnök, aki köszönetet mondott orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak, amiért Moszkva ígéretének megfelelően leszállította az új fegyvereket.
„Ma telepítettük az Sz-400-as rendszereket és ami a legfontosabb, az Iszkander-rendszert, amelyet önök átadtak nekünk, ahogyan azt hat hónappal ezelőtt megígérték” – mondta Lukasenko Putyinnak a közös minszki sajtótájékoztatón.
Putyin, valamint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Szergej Sojgu védelmi miniszter hétfőn érkezett Belaruszba, hogy tárgyalásokat folytasson kollégáival a gazdasági, katonai és energetikai együttműködésről. Az orosz elnök sajtónyilvános megjelenésükön elárulta, hogy a két ország már létrehozta integrált légvédelmi és elrettentőrendszerét, amelynek egyik fontos eleme az Sz-400-as ütegek.
A belarusz pilóták hamarosan kiképzést kapnak a „speciális fegyverek és speciális lőszerek” használatára – árulta el Putyin, és Lukasenko megerősítette.
„El kell mondanom, hogy felkészítettük a repülőgépeket. Mint kiderült, már a szovjet idők óta vannak ilyen repülőgépeink, az Oroszországi Föderációban teszteltük őket. Az oroszokkal együtt most olyan személyzeteket képezünk ki, akik képesek olyan repülőgépeket vezetni, amelyek képesek ezeket a különleges és hasznos terheket szállítani” – mondta Lukasenko.
Bár egyik elnök sem használta a „nukleáris” szót, Putyin rámutatott, hogy a NATO már évtizedekkel ezelőtt bevezette ezt a gyakorlatot. Ezzel valószínűleg az Egyesült Államok „nukleáris megosztás” politikájára utalt, amely számos rakétát telepít több olyan NATO-országba, amelyek nem rendelkeznek saját atomfegyverekkel, de „kettős képességű repülőgépeket” üzemeltetnek. Lengyel tisztviselők októberben kifejezték hajlandóságukat, hogy csatlakoznának ehhez a programhoz, ami arra késztette Lukasenkót, hogy Varsót a szomszédos Belarusz fenyegetésével vádolja.
Az amerikai külügyminisztérium Putyin minszki látogatására reagálva azzal vádolta Belaruszt, hogy „átengedi függetlenségét” Oroszországnak. Ned Price külügyminisztériumi szóvivő újságíróknak azt mondta, hogy Belarusz segíti és támogatja Oroszországot az ukrajnai „brutális háborúban”.
Washington és szövetségesei már korábban szankciókat hoztak Belarusszal szemben az ukrajnai konfliktus miatt. Arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan konkrét „vörös vonalak”, amelyek miatt az Egyesült Államok Belaruszt a konfliktus részesének tekintené, Price azt mondta, hogy az Egyesült Államok „továbbra is nagyon szorosan figyeli”, mit tesz Minszk, és „további eszközöket keres a Lukasenko-rezsim felelősségre vonására”, anélkül, hogy konkrétumokat említett volna.
Korábban Price rámutatott, hogy az Egyesült Államok több mint 20 milliárd dollárt költött Ukrajna támogatására azóta, hogy Joe Biden 2021 januárjában beiktatták elnöknek, és továbbra is pénzt, fegyvereket és lőszert küld Kijevnek.
Moszkva többször is figyelmeztette a Nyugatot, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások csak meghosszabbítják a konfliktust. A hónap elején Putyin azt mondta, hogy a Nyugat de facto „gyarmattá” változtatta Ukrajnát, és az ukránokat „ágyútölteléknek” és faltörő kosnak használja Oroszország ellen, miközben fegyverekkel látja el Kijevet.
