A Hormuzi-szoros blokádja után Irán a „világgazdaság rejtett artériáinak” egyikére, a szoros alatt elhelyezkedő tengeralatti kábelekre vetette szemét, amelyeken keresztül hatalmas mennyiségű internetes forgalom és pénzügyi tranzakció halad át Európa, Ázsia és a Perzsa-öböl között – írja a CNN. Teherán díjat akar szedni a világ legnagyobb technológiai vállalataitól a szoros alatt fekvő tengeralatti internetkábelek használatáért.
„Díjat fogunk szedni az internetkábelekért” – jelentette ki a múlt héten X-ben Ebrahim Zolfaghari, az iráni hadsereg szóvivője.
A CNN az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) közeli médiára hivatkozva arról számolt be, hogy Teherán terve az, hogy olyan vállalatoktól, mint a Google, a Microsoft, Meta és az Amazon betartását az iráni jogszabályoknak, a tengeralatti kábelek fektetésével foglalkozó vállalatokat pedig licencdíjak fizetésére kötelezni. A kábelek karbantartását eközben kizárólag iráni cégek végezhetnék.
Néhány vállalat befektetett a Hormuzi-szoroson és a Perzsa-öbölön átvezető kábelekbe, de nem világos, hogy azok átmennek-e iráni vizeken. Az sem világos, hogy Teherán hogyan kényszeríti majd a technológiai óriásokat az engedelmeskedésre, ha az amerikai szankciók miatt tilos Iránnak kifizetéseket teljesíteniük – jegyzi meg a csatorna.
A Hormuzi-szoroson keresztül több nagy interkontinentális tengeralatti kábel halad. A nemzetközi szolgáltatók elkerülik az iráni vizeket, és a kábelek nagy részét az ománi oldal mentén húzódó keskeny sávban összpontosítják – magyarázta Mostafa Ahmed, a Habtoor Research Center (Egyesült Arab Emírségek) vezető kutatója.
Ezek közül azonban két kábel, a Falcon és a Gulf Bridge International (GBI) halad át az iráni felségvizeken – pontosította Alan Moldlin, a távközlési kutatásokkal foglalkozó TeleGeography cég munkatársa.
Ahmed figyelmeztetett, hogy az Iráni Forradalmi Gárda bármilyen támadása a kábelek ellen több kontinensen is láncreakciószerű „digitális katasztrófát” válthat ki. Szerinte a szoros kulcsfontosságú digitális folyosó az ázsiai adatközpontok, például Szingapúr, és egyes európai telekommunikációs csomópontok között. Bármilyen zavar lassíthatja a kereskedelmet és a határokon átnyúló tranzakciókat Európa és Ázsia között, és Kelet-Afrika egyes területein az internet-hozzáférésben is zavarok léphetnek fel.
A TeleGeography azonban megjegyezte, hogy „a Hormuzi-szoroson átfutó kábelek 2025-re a világ teljes sávszélességének kevesebb mint 1%-át teszik ki”.
