Oroszország kész a legszorosabb nemzetközi együttműködésre a terrorizmus elleni küzdelemben – közölte Vlagyimir Putyin elnök kedden a nemzetbiztonsági vezetők grozniji konferenciájának résztvevőihez intézett üzenetében.
Az ENSZ és 75 ország képviselői előtt Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára által felolvasott üzenet szerint Moszkva erre két- és sokoldalú keretek között egyaránt hajlandó. Putyin a tanácskozáson megvitatandó problémák között a terrorizmus és a harcias szélsőségesség mellett a transznacionális bűnözést, az illegális migrációt, a kábítószer-kereskedelmet és az informatikai biztonságot említette meg.
Nyikolaj Patrusev saját felszólalásában kifejtette, hogy Oroszország egy széles terrorellenes front létrehozását javasolja, amely az ENSZ koordinációja mellett, a nemzetközi jog, az egyenjogúság, a szuverenitás és a területi sérthetetlenség tiszteletben tartása, valamint az államok belügyeibe való be nem avatkozás alapján működne. Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára szerint ebben az együttműködésben fel lehetne használni a terrorizmus és a szélsőségesség elleni harc csecsenföldi tapasztalatait.
Szavai szerint “a csecsen nép, amely a soknemzetiségű Oroszország elválaszthatatlan része, helyesen tudott élni az előtte megnyíló lehetőségekkel, hogy állampolgárok új nemzedékeit nevelje fel, az egészséges nemzetközi közösség egésze számára idegen szélsőséges ideológia kategorikus elutasítása alapján”.
Patrusev úgy vélekedett, hogy nem elegendő, ha az államok csak a konfliktusövezetekből visszatérő harcosokra vonatkozó operatív információt osztják meg egymás között. Mint mondta, a bűnüldöző szervek munkájában szükség van “a gyorsan változó fenyegetések hatékony nyilvántartására a migráció szférájában is”. Mint mondta, a migrációs válság megelőzése érdekében az országoknak ki kell nyilvánítaniuk politikai akaratukat, és egyesíteniük kell diplomáciai erőfeszítéseiket. Hangsúlyozta: közösen kell fellépni az ellen, hogy a szervezett bűnözés és a terrorizmus eszközként használhassa fel a virtuális teret.
Patrusev kitért rá, hogy az internetet mind gyakrabban használják fel államok destabilizálására, a belügyeikbe való beavatkozásra, nemzeti szuverenitásuk aláásására. Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője arról beszélt, hogy a “csecsenföldi forgatókönyv” szerzői azt most Szíria, Líbia, Ukrajna és Irak esetében próbálják meg alkalmazni. Megfogalmazása szerint ezen országok némelyike már csak “jogi értelemben létezik, gyakorlatilag elveszítve szuverenitását”. Kadirov bizonyított ténynek nevezte, hogy a csecsenföldi konfliktusban több állam titkosszolgálatai is szerepet játszottak, Oroszország meggyengítése és feldarabolása érdekében.
