Az Európai Unió azt tervezi, hogy legalább három hónapig finanszírozza a kijevi kormány működési költségeit – jelentette hétfőn diplomáciai forrásokra hivatkozva a Politico Europe. A 15 milliárd eurót egy új adósságkibocsátás révén vennék fel, a Covid-19 segélyezésére létrehozott minta felhasználásával.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy havonta 7 milliárd dollárra van szüksége a fizetések, nyugdíjak és egyéb kormányzati kiadások kifizetésére. Az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy a következő három hónapban ennek az összegnek egyharmadát biztosítja. Az EU a Politico szerint különleges kötvényekkel kívánja pótolni a különbözetet.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken tájékoztatta a tagországok nagyköveteit a tervről – írja a lap. A terv az uniós tagországok garanciáinak felhasználásával történő adósságkibocsátásról szól. A program a SURE program mintájára épül fel, amelyet arra használtak, hogy 100 milliárd eurós támogatást gyűjtsenek a Covid-19 zárlatok miatt állásukat vesztett uniós polgároknak. Ezt az adósságot aztán 5-30 éves futamidejű kötvények formájában értékpapírosították.
A tervet akár már május 18-án bemutathatják, és legalább három ország – köztük Ausztria, Németország és Görögország – alternatív lehetőségeket kért a lap szerint. Állítólag abban reménykednek, hogy olyan unión kívüli országok, mint Japán, Norvégia és az Egyesült Királyság is “beszállnának”, így az EU-nak kevesebb adósságteher maradna. Franciaország azt is javasolta, hogy az EU államfői május végén egy csúcstalálkozón vitassák meg a problémát.
Eközben Josep Borrell, az EU külügyi vezetője egy másik lehetőséget is javasolt Ukrajna újjáépítésének finanszírozására: a jelenleg az uniós szankciók értelmében befagyasztott orosz devizatartalékok elkobzását.
Borrell arra a példára mutatott rá, amikor Washington elkobozta az afgán központi bank pénzeszközeit, miután az USA kivonult Afganisztánból, és a tálibok átvették a hatalmat. “Tele van logikával”, hogy az orosz vagyont ugyanígy használják fel – mondta Borrell az Financial Timesnak adott, hétfőn megjelent interjúban.
Februárban Joe Biden amerikai elnök lefoglalta a Da Afghanistan Bank amerikai pénzintézetekben tartott 7 milliárd dolláros vagyonának felét, mondván, hogy azt a 9/11-es terrortámadások áldozatainak kártalanítására fordítják, míg a másik felét “az afgán nép javára és Afganisztán jövőjére”, bár azt nem részletezte, hogy hogyan.
A New York Times “rendkívül szokatlannak” minősítette a lépést, a tálibok lopásként ítélték el, és még az Egyesült Államok által támogatott korábbi afgán elnök, Hamid Karzai is “igazságtalannak és tisztességtelennek, valamint az afgán nép elleni atrocitásnak” nevezte.
