Augusztus 31-én megszűnnek a Malival szembeni ENSZ-szankciók, miután Oroszország megvétózta a Franciaország és az Egyesült Arab Emírségek által javasolt meghosszabbításukat. Vaszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-nagykövete szerint a tervezet teljesen figyelmen kívül hagyta mind Bamako, mind Moszkva aggodalmait.
A francia-emirátusi tervezet 2024 augusztusáig, illetve szeptemberéig meghosszabbította volna mind a szankciókat, mind a Mali megfigyelésével megbízott ENSZ szakértői csoport mandátumát. A tervezet 13 szavazatot kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsában, de elbukott, mert Oroszország ellene szavazott. Kína tartózkodott.
A tanács elutasította Moszkva alternatív tervezetét, amely azonnal megszüntette volna a szakértői csoport mandátumát, és „véglegesen” 12 hónappal meghosszabbította volna a szankciókat. Japán nemmel szavazott, 13 másik tag pedig tartózkodott.
Az AP szerint Moszkva azért szállt szembe a szakértői csoporttal, mert annak legutóbbi jelentése bírálta a Wagner orosz katonai magáncéget, azzal vádolva azt, hogy „nők elleni erőszakkal, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének más formáival” „terrort terjeszt a lakosság körében”.
Bamako azzal indokolta a Wagner-csoporthoz fordulását, hogy az orosz biztonsági tanácsadók sokkal hatékonyabbak voltak a dzsihadista felkelőkkel szemben – akik a NATO 2011-es líbiai rendszerváltó beavatkozása nyomán szabadultak el a Száhel-övezetben -, mint a franciák vagy az ENSZ.
A francia-emirátusi tervezet „egyáltalán nem vette figyelembe a mali fél aggályait és az Oroszországi Föderáció álláspontját” – mondta Nebenzia a szavazás után, magyarázva vétóját.
Nebenzia emlékeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy Mali maga kérte a szankciókat nyolc személy ellen 2017-ben, egy békefolyamat részeként. Az orosz határozat – mondta – „figyelembe veszi a Tanács afrikai tagjainak álláspontját”, miszerint a szankcióknak egy ideig érvényben kell maradniuk a békemegállapodás végrehajtásának előmozdítása érdekében, de „nem válhatnak a mali belpolitikai folyamatok külső befolyásolásának eszközévé”.
Franciaország, Mali egykori gyarmati hatalma a bamakói katonai kormányzat követelésére már kivonta összes csapatát a nyugat-afrikai országból. Mali emellett december 31-ig mintegy 15 000 ENSZ-békefenntartónak és civil alkalmazottnak adott határidőt az ország elhagyására.
„Reméljük, hogy a jövőben a határozatok támogatói a pragmatikus megközelítést és a fogadó ország érdekeit helyezik előtérbe, hogy elkerüljék a szükségtelen konfrontációt a Biztonsági Tanácsban” – tette hozzá Nebenzia. „Különösen olyan körülmények között, amikor kompromisszumos megállapodást lehetett volna kötni, ha bizonyos delegációkban megvan a politikai akarat”.