A páncélozott személyszállító járműveken közlekedő, erősen felfegyverzett katonák kivonultak a bolíviai főváros, La Paz központi Plaza Murillo teréről, miután Luis Arce elnök elítélte a kormánya elleni puccskísérletet.
A fegyveres erők parancsnoka, Juan Jose Zuniga tábornok vezette katonák egy csoportja szerdán elfoglalta a teret, és behatolt az elnöki palotába. Arce elítélte a bolíviai hadsereg egyes egységeinek „szabálytalan mozgósítását”, és menesztette Zunigát, helyére pedig Jose Wilson Sanchezt ültette.
Sanchez ezután azonnal utasította a csapatokat, hogy hagyják el a teret. „Az utcán mozgósított személyzetnek vissza kell térnie az egységeihez” – mondta az új parancsnok első beszédében.
A bolíviai média szerint Zunigát őrizetbe vették, és „terrorizmussal és az állam biztonsága és szuverenitása elleni fegyveres felkeléssel” vádolják.
Arce később megjelent az elnöki palota erkélyén, és köszönetet mondott támogatóinak.
„Senki sem veheti el a demokráciát, amelyet a szavazóurnáknál nyertünk el” – mondta az elnök az ujjongó tömegnek. „Továbbra is a bolíviai népért fogunk dolgozni”.
Bolivia: The moment when an armoured vehicle rammed the door of the government palace in La Paz during today's coup attempt. pic.twitter.com/KZ2jixxv4o
— Camila (@camilapress) June 26, 2024
Közvetlenül azután, hogy a hadsereget La Pazba vezényelték, Arce és a kormányzó Mozgalom a Szocializmusért (MAS) párt támogatói az utcára vonultak, követelve, hogy a katonák térjenek vissza a laktanyába. Számos politikus és tisztviselő elítélte a hadsereg fellépését, ahogyan az EU és Dél-Amerika vezetőinek többsége is.
„Elítéltük a bolíviai eseményeket. A hadseregnek alá kell vetnie magát a törvényesen megválasztott polgári hatalomnak” – mondta Luis Almagro, az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) vezetője.
Zuniga tábornok azzal indokolta tetteit, hogy „a demokrácia helyreállítását” és „az összes bolíviai politikai fogoly”, köztük Jeanine Anez volt ideiglenes elnök és Luis Fernando Camacho, Santa Cruz tartomány volt kormányzója szabadon bocsátását akarta elérni.
Anez 10 éves börtönbüntetését tölti, miután az akkori elnök, Evo Morales 2019-es leváltása során alkotmánysértésért elítélték.
