2022, október 7.
20.8 C
Budapest
11.8 C
Moszkva

Orbán: az ukrán konfliktus véget vethet a nyugati hegemóniának

A halálos ukrajnai konfliktus “demonstratív módon” véget vethet a nyugati globális hegemóniának – állította Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A Tichys Einblick című német online magazinnak adott, csütörtökön megjelent interjúban Orbán azt mondta, hogy várakozásai szerint az Európai Unió gyengébben fog szerepelni a globális színtéren, amint véget érnek az ukrajnai harcok.

A magyar államfő úgy érvelt, hogy a Nyugat képtelen katonailag megnyerni a konfliktust, és a Moszkvára kivetett szankciókkal nem sikerült destabilizálni Oroszországot.

Ráadásul a büntetőintézkedések látványosan visszaütöttek Európára – mondta.

Orbán azt is megjegyezte, hogy a világ nagy része egyértelműen nem áll az USA mögé, amikor Ukrajnáról van szó. Rámutatott “a kínaiakra, az indiaiakra, a brazilokra, Dél-Afrikára, az arab világra, Afrikára”, mint olyan régiókra, amelyek nem támogatják a nyugati irányvonalat a konfliktusban.

“Nagyon is lehetséges, hogy ez a háború lesz az, amely demonstratívan véget vet a nyugati felsőbbrendűségnek” – mondta Orbán.

Másrészt az EU-n kívüli hatalmak már most is profitálnak a helyzetből – mondta, Oroszországra mutatva, amelynek “megvannak a saját energiaforrásai”.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy miközben az EU Oroszországból származó energiaimportja zuhant, az orosz többségi állami tulajdonban lévő Gazprom gázóriás bevételei az egekbe szöktek.

Peking is jobban áll most, mint a konfliktus kezdete előtt – állította Orbán. Kifejtette, hogy Kína korábban “ki volt szolgáltatva az araboknak”, de most már nem, nyilvánvalóan az olajpiacra utalva.

A másik haszonélvező a magyar miniszterelnök szerint a “nagy amerikai vállalatok”. Orbán állításának bizonyítására rámutatott, hogy az Exxon profitja megduplázódott, a Chevroné megnégyszereződött, a ConocoPhillipsé pedig hatszorosára nőtt.

Miközben Magyarország csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, a konfliktus kirobbanása óta semleges álláspontot képviselt: egyik félnek sem adott fegyvert, és nem tett határozott kijelentéseket sem Moszkvával, sem Kijevvel szemben.

Budapest ragaszkodott ahhoz, hogy nem kockáztathatja a magyarok biztonságát, és nem hagyja magát belerángatni a konfliktusba.

Ráadásul Orbán és más magyar vezető tisztségviselők többször bírálták az uniós szankciók egy részét, azt állítva, hogy azok többet ártanak az EU-nak, mint Oroszországnak.

Még májusban Magyarország közvetlen konfrontációba keveredett az EU vezetésével az orosz olajembargó miatt. Budapest csak azután oldotta fel vétóját, hogy kivételt kapott a csővezetéken keresztül importált üzemanyagra.

Figyelem Link elhelyezése a hozzászólásokban tilos! Nem fognak megjelenni a hozzászólások, amelyek linket tartlamaznak.

KÖVESS MINKET:

Ez is érdekelhet

Ajánló

Friss hírek

- Hirdetés - spot_img

UKRÁN VÁLSÁG

Zaharova: az EU-nak döntenie kellene végre, hogy a diplomáciát vagy a harcteret választja

Az Európai Uniónak el kell döntenie, hogy az ukrajnai konfliktust diplomáciai úton vagy erőszakos módon akarja-e megoldani - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi...

Biden: a nukleáris háború kockázata a legmagasabb szinten van

Joe Biden amerikai elnök szerint a nukleáris háború kockázata a legmagasabb szinten van a hidegháború 1960-as évekbeli csúcspontja óta. Azt állította továbbá, hogy Oroszország...

Orosz ellenőrzés alá került Zajcevo a DNR-ben

Az orosz erők elfoglalták a Donyecki Népköztársaságban lévő Zajcevo települést, Herszonban pedig visszaverték az ukrán erők áttörési kísérleteit - közölte Igor Konasenov altábornagy, az...