Ukrán tisztviselők szerint 52 országból több mint 20 ezer külföldi állampolgár érkezett az országba, hogy részt vegyen az Oroszország és Ukrajna között zajló katonai konfliktusban. Néhányan közülük megosztották tapasztalataikat, azt állítva, hogy öngyilkos küldetésekben való részvételre kérték fel őket, mások korrupt parancsnokokra és kevés vagy rossz felszerelésre panaszkodnak.
Mamuka Mamulashvili, aki a Grúz Légió – egy 2014-ben Ukrajnában felállított nemzetközi dandár – parancsnokaként szolgál, a Telegraph című brit lapnak elmondta, hogy becslése szerint „[Zelenszkij] Nemzetközi Légiójához csatlakozni érkezők 70 százaléka már visszafordult”, hozzátette, hogy akik az országba érkeznek, túl türelmetlenek ahhoz, hogy harcot lássanak. „Ez nem háborús turizmus” – mondta.
Egy brit önkéntes, Matt Robinson, aki katonai kiképzőként szolgál Kijevben, megjegyezte, hogy az országba érkező külföldi állampolgárok közül sokan nincsenek felkészülve arra, ami rájuk vár, mivel az újoncok egy részének nincs más, mint egyszerű vadászati tapasztalat és alapvető túlélési ismeretek.
„Valószínűleg már jóval azelőtt eltalálnak, hogy valaha is lehetőségük lenne tűz párbajozni bárkivel is, pedig a legtöbben ezt szeretnék” – figyelmeztetett, megjegyezve, hogy az orosz-ukrán konfliktus elsősorban tüzérségi háború, ahol a katonák az idejük nagy részét fedezékben töltik, nem pedig egymásra lövöldözve.
Azonban még az olyan országokban, mint Irak és Afganisztán, harci tapasztalattal rendelkező önkéntesek is azt állítják, hogy ez a háború más szinten van, egy brit volt tengerészgyalogos kijelentette, hogy „mi vagyunk itt az esélytelenek, és bármit is mondanak az oroszokról, ők egy profi hadsereg, és rengeteg hi-tech [felszerelést] használnak”.
A jelentések szerint a külföldi harcosoknak hároméves szerződést kell aláírniuk, amikor csatlakoznak az ukrán fegyveres erőkhöz, és sok önkéntes, abban a reményben, hogy elkerülhetik az ilyen hosszú jogi kötelezettséget, most megpróbál az ukrán katonai egységektől függetlenül tevékenykedni.
Ez azonban már önmagában is jelentős kockázatokat rejt magában mondta Michael, egy volt amerikai katona, aki azt állítja, hogy az ilyen újoncok általában olyan küldetésekre kapnak megbízást, amelyeket senki más nem akar elvégezni, és a végén veszélyes helyzetekbe kerülhetnek, döntő fontosságú információk nélkül.
„Ágyútöltelékként végezheted, ha rossz parancsnokot kapsz, és veszélyes úgy a harctérre menni, hogy nem egyeztetsz másokkal – a sajátjaid is megölhetnek” – mondta Michael. „Van korrupció is, alapvető felszerelések tűnnek el. Ott lesznek a fegyverek lőszer nélkül, vagy nincs testpáncél vagy orvosi felszerelés. Mindannyian lelkesen harcolunk, de nem könnyítik meg a dolgunkat”.
Az Ukrajna elleni orosz katonai támadást követő napokban a kijevi kormány vízummentességet ígért azoknak a külföldieknek, akik hajlandóak fegyvert fogni a moszkvai erők ellen. A toborzást azonban márciusban a katonai tapasztalattal rendelkezőkre korlátozták, majd teljesen felfüggesztették, miután az ukrán „Nemzetközi Légió” szóvivője kijelentette, hogy a képzetlen önkéntesek frontra küldése inkább akadályozza, mint segíti őket, a lőfegyver- és lőszerkészletek pedig fogytán vannak.
Eközben Moszkva emlékeztette az Ukrajnában harcolni kívánó külföldieket, hogy zsoldosként a nemzetközi jog szerint nem élvezik a harcosok státuszát.
Oroszország február végén indította katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
