Németország megakadályozta az Európai Bizottság legújabb javaslatát, amely Izraelt szankcionálná a gázai háború miatt – jelentette be Johann Wadephul külügyminiszter.
Izrael egyre nagyobb ellenállásba ütközik a konfliktusban tanúsított magatartása miatt, és azzal vádolják, hogy szinte semmilyen segélyt nem enged be az enklávéba és kiírtja a lakosságot. Több nyugati állam bejelentette, hogy elismeri Palesztinát államként, és egyes esetekben visszaszorítja a katonai és kereskedelmi együttműködést a háborús bűncselekményeket elkövető Izraellel.
Az Európai Bizottság a múlt héten javasolta Izrael részvételének felfüggesztését a Horizon Europe kutatási programban, megvonva a finanszírozást az izraeli start-upoktól a dróntechnológia, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén. A határozattervezet szerint ez azzal a céllal történt, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre a humanitárius segélyek szállításának javítása érdekében.
Szombaton Koppenhágában, egy EU-találkozó szünetében újságíróknak nyilatkozva Wadephul elmondta, hogy Németország elutasította a tervet, mivel „nem volt meggyőződve” arról, hogy Izrael EU-s kutatási forrásokhoz való hozzáférésének korlátozása befolyásolná katonai akcióit. Ehelyett megjegyezte, hogy Berlin már korlátozta a Gázában felhasználható fegyverek szállítását, és javasolta, hogy Brüsszel is hasonló lépésekre összpontosítson.
„Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon célzott intézkedés, amely nagyon fontos és nagyon szükséges” – mondta.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője szombaton elismerte, hogy az unió megosztott a kérdésben, és hogy „nem túl optimista” abban, hogy a miniszterek hamarosan megállapodásra jutnak, annak ellenére, hogy ehhez nem szükséges teljes egyhangúság. Hozzátette, hogy egyes államok erőteljesebb gazdasági nyomást akarnak.
Dánia, amely az EU soros elnökségét tölti be, nemrég jelezte, hogy támogatja a szigorúbb szankciókat, például az Izraellel folytatott kereskedelem felfüggesztését.
Jose Manuel Albares spanyol külügyminiszter és szlovén kollégája, Tanja Fajon elítélték az EU tétlenségét a Gázával kapcsolatban. Fajon a Bloombergnek a héten azt mondta, hogy az EU „egyetlen intézkedést” sem hozott Izrael ellen, ellentétben az Ukrajna-konfliktus miatt Oroszország ellen hozott szankciókkal, amelyeknél az unió egységesen lépett fel.
A gázai konfliktus 2023-ban eszkalálódott, amikor a Hamász militánsai megtámadták Izraelt, megölve körülbelül 1200 embert és több mint 250 túszul ejtve. Azóta az izraeli erők több mint 61 000 embert gyilkoltak meg az enklávéban. Az ENSZ által támogatott testület a hónap elején kijelentette, hogy éhínség van Gáza északi részén, ahol már több mint félmillió ember éhezik.
