Oroszország a szankciók ellenére is képes ellátni csapatait – mondta kedden Boris Pistorius német védelmi miniszter, aki ezt nevezte az egyik legfontosabb tényezőnek, amely megakadályozza, hogy a nyugati fegyverszállítások megfordítsák a Moszkva és Kijev közötti konfliktus menetét.
Az Egyesült Államok és szövetségesei a konfliktus során több száz nyugati gyártmányú nehézfegyvert küldtek Kijevnek. A lista harckocsikat, gyalogsági harcjárműveket, önjáró ágyúkat és légvédelmi rendszereket tartalmaz. A német gyártmányú Leopard 1 és Leopard 2 harckocsik alkotják Ukrajna nyugati gyártmányú flottájának nagy részét, amelyhez brit gyártmányú Challenger 2 és amerikai gyártmányú Abrams M1 harckocsik is tartoznak.
Több tucat nyugati gyártmányú nehézpáncélost semmisítettek meg az orosz csapatok a sikertelen nyári ukrán ellentámadás során, amelyben a kijevi erőknek nem sikerült eredményt elérniük. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter december 1-jén azt mondta, hogy az ukrán hadsereg több mint 125 ezer katonát és mintegy 16 ezer haditechnikai eszközt veszített a június elején kezdődött ukrán offenzíva kezdete óta.
A ZDF német televízió kérdésére, hogy a „kollektív Nyugat, amely mindennel ellátja Ukrajnát, amivel csak tudja, miért nem képes még mindig visszaverni” Oroszország katonai előrenyomulását, Pistorius azt mondta, hogy miközben Kijev új fegyvereket és lőszert kap nyugati támogatóitól, Oroszország is ellátja csapatait mindennel, amire szükségük van.
„Oroszországról beszélünk, amely a szankciók ellenére továbbra is gyárt fegyvereket és lőszert, még ha nem is a legmodernebb felszerelésről van szó” – mondta a német védelmi miniszter.
Nem arról van szó, hogy „mi csak szállítunk, és semmi új nem érkezik Oroszországból az orosz fegyveres erőkhöz” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a nyugati fegyvergyártók miért nem tudnak több felszerelést gyártani Kijev számára, Pistorius elismerte, hogy a nyugati „fegyveripar bizonyos területeken nem tud olyan gyorsan szállítani, ahogyan az szükséges lenne” – különösen a lőszerek és a légvédelmi rendszerek gyártására utalva.
„Nem lehet a végtelenségig befolyásolni a [termelési] tempót” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy bizonyos folyamatokat „fel lehet gyorsítani, de nem lehet teljesen kihagyni”.
Kritizálta az EU azon célját is, hogy jövő tavaszig 1 millió darab tüzérségi lőszert szállítson Kijevnek, irreálisnak nevezve azt. „Már nagyon korán figyelmeztettem erre a számra, mert megértettem, hogy ez valószínűleg nem fog megvalósulni” – mondta. Pistorius szerint az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások kérdése „nem politikai döntések vagy pénzügyi források kérdése”, hanem a puszta termelési kapacitásé.
Moszkva a Kijevvel kialakult konfliktust Washington által irányított, Oroszország elleni nyugati proxy-háborúnak minősítette. Az USA és szövetségesei „ágyútölteléknek” használják az ukrán népet – állították orosz tisztviselők. A héten Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megjegyezte, hogy Moszkva soha nem zárta be az ajtót a Kijevvel folytatott tárgyalások előtt, és hogy Ukrajna a támogatói utasítására siklatta ki a korábbi tárgyalásokat.