Magyarország – Antall József Tudásközpont – konferencia az “Az Egyesült Államok és Oroszország közötti konfliktus újjáéledéséről”
Nem térhet vissza a hidegháború, ugyanis Oroszország ma jelentős elmaradásban van az Egyesült Államokhoz képest – hangzott el az Antall József Tudásközpontnak az Egyesült Államok és Oroszország közötti konfliktus újjáéledéséről tartott kétnapos nemzetközi konferencia első napján, csütörtökön.
Siklósi Péter a honvédelmi tárca védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára megnyitó beszédében kiemelte: az elmúlt években jelentős változások zajlottak le a világban, az egypólusú világrend véget érni látszik, így sokakban felvetődik a kérdés, hogy új hidegháborús korszakba lépünk-e. Tény, hogy a Nyugat biztonsági környezte romlott, ezért újra kell gondolni az eddigi biztonságpolitikai felfogásunkat – mutatott rá.
Úgy vélte, Oroszország egyre határozottabban lép fel, egyre agresszívabban érvényesíti akaratát, és emellett az Iszlám Állam képében brutális terrorista szervezet született, amely nagyon hatékonyan működik. E két fenyegetés közül mindenképpen az utóbbi a jelentősebb – vélekedett.
A helyettes államtitkár kiemelte: aggodalomra ad okot a NATO keleti határainál lévő szövetségeseink – a balti országok és Lengyelország – helyzete. A Nyugat nem engedheti meg, hogy kudarcot valljon a biztonság szavatolásában – hangoztatta.
Siklósi Péter ugyanakkor azt mondta: az orosz agresszivitás önmagában nem elég, hogy új hidegháborúról beszéljünk, annak ugyanis feltétele lenne, hogy két szuperhatalom álljon egymással szemben, márpedig Oroszország nem szuperhatalom, hanem regionális nagyhatalom, nem elég erős, hogy új hidegháborút generáljon. Ráadásul várhatóan tovább gyengül a konfliktusban, és a palagáz-forradalom igazán komoly veszélyt jelent számára – tette hozzá.
Úgy látja, Oroszország orientációs választás előtt áll: de míg a nyugati kapcsolatépítés jobban szolgálná az érdekeit, keletre fordul. Oroszország valószínűleg sosem fog annyira integrálódni a nyugati világba, mint a kelet-közép-európai országok, de ez nem zárja ki a Nyugat és Oroszország közötti együttműködést – mondta.
A helyettes államtitkár arra is kitért, hogy az iszlám radikalizmus terjedése hosszú távon egzisztenciális fenyegetést jelenthet a Nyugat és Európa számára, és ez sokkal komolyabb veszélyt jelent, mint Oroszország.
Mark Kramer, a Harvard Egyetem hidegháborús tanulmányok programjának igazgatója előadásában arról beszélt, hogy az ukrajnai helyzet miatt sokan aggódnak, hogy új hidegháború kezdődik. A mai helyzet azonban nem hasonlít a hidegháborúhoz, inkább arról van szó, hogy egyes országok másként vélekednek bizonyos régiókról – mondta.
A hidegháborúval kapcsolatban sok mítosz él – mondta, kifejtve: ilyen hiedelem, hogy a hidegháború „a hosszú béke időszaka” volt. Holott ebben a korszakban, a különböző konfliktusokban – például a koreai háborúban, a vietnami háborúban, a közép-amerikai és dél-afrikai polgárháborúkban vagy a közel-keleti konfliktusban – összesen 22 millió ember halt meg.
A szakértő azt is mítosznak nevezte, hogy a hidegháború a nemzetközi stabilitás, kiszámíthatóság időszaka lett volna, mivel veszélyes válságok alakultak ki ebben az időben, így például a török-iráni konfliktus, a berlini blokád vagy a kubai rakétaválság.
Balogh András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritusa hangsúlyozta: nincs lehetőség arra, hogy visszatérjen a hidegháborús helyzet, ugyanis jelenleg Oroszország minden tekintetben elmarad az Egyesült Államoktól, a belátható jövőben Oroszország nem lesz versenyképes az Egyesült Államokkal. Ma teljesen világos, hogy az Egyesült Államok a szövetségeseivel együtt sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint Oroszország – mutatott rá.
Ajánló
John O’Sullivan, a Danube Institute politikai elemzőközpont igazgatója kiemelte: a hidegháború egyesekben nosztalgiát kelthet, mert azt gondolják, hogy akkoriban nagyobb volt a stabilitás. De áldozatai is voltak e helyzetnek: a kelet-közép-európai országoktól megkövetelték, hogy „szolgai státusban” maradjanak – mondta.
Úgy látja, a hidegháború utáni időszakot általános közeledés jellemezte az Egyesült Államok és Oroszország között, és ez az időszak 2008-ban ért véget Grúzia lerohanásával és a gazdasági válsággal. Az ukrajnai konfliktus kétségtelenül komoly válság, amelyet meg kell oldani, veszélyes helyzet ez a nemzetközi kapcsolatokban, de ez még nem jelenti azt, hogy új hidegháborús korszak kezdődött volna – vélekedett.
Vlagyimir O. Pecsatnov, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézet európai és amerikai tanulmányok tanszékének vezetője kifejtette: nem térhet vissza a hidegháború, mert akkoriban a helyzet egészen más volt, mint jelenleg. Ma hatalmi aszimmetria figyelhető meg az Egyesült Államok és Oroszország között, nagy a gazdasági egymásra utaltság, a kölcsönös függőség a Nyugat és Oroszország között, és Oroszország nincs elszigetelve a világ többi részétől, már nincs Vasfüggöny – sorolta. Hozzátette: nem kell tartani orosz agressziótól, Moszkvának sem a szándéka, sem a képessége nincs meg arra, hogy az észak-európai országokat fenyegesse.
A konferencia további szekcióiban a kelet-közép-európai régió demokratikus átalakulásával, az orosz-amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetével, valamint az Egyesült Államok és Oroszország modern hírszerző tevékenységeivel foglalkoznak.
MTI írás
