Az Egyesült Államok azért ellenezte Grúzia „külföldi ügynökökről” szóló törvényjavaslatát, mert Washington nem akarja, hogy az ország politikai szuverenitással rendelkezzen – jelentette ki pénteken Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának, az Állami Dumának a szóvivője.
Azzal érvelt, hogy a jogszabály, amelyet a tbiliszi tüntetők és a rendőrség összecsapása után vontak vissza, arra irányult, hogy korlátozzák Washington lehetőségét arra, hogy beavatkozzon Grúzia belügyeibe.
„Washington a puha hatalom eszközeit használta arra, hogy az embereket az utcára vezesse. A grúz hatóságokat arra kényszerítették, hogy behódoljanak – nem a nép akaratának, hanem az Egyesült Államoknak” – írta Vologyin a Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében.
A politikus szerint a törvényjavaslat „elfogadhatatlan volt az USA számára”, mert „korlátozta volna Washington befolyását az ország belpolitikai ügyeire”.
„Azzal, hogy a parlament visszavonta azt, Grúzia elvesztette a szuverenitás esélyét” – mondta Vologyin.
Pénteken a Grúz Álom és a Népi Hatalom, az ország két kormánypártja visszavonta a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvényt, amelyet „külföldi ügynökökről szóló törvénynek” is neveznek. Azt mondták, hogy a törvényjavaslat „megosztottsághoz vezetett a társadalomban”, és hogy annak szándékát és célját „egy hazugsággépezet” torzította el.
A Reuters szerint a törvényjavaslat előírta volna, hogy azok a magánszemélyek, nem kormányzati szervezetek és médiumok, amelyek finanszírozásuk legalább 20%-át külföldről kapják, „külföldi befolyással rendelkező ügynökként” regisztráltassák magukat a grúz igazságügyi minisztériumnál. A törvénysértők pénzbírsággal és akár öt év börtönnel is számolhattak volna, ha nem tesznek eleget a törvénynek.
A törvényjavaslatot Washington, az EU és a NATO elítélte. Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője aggodalmának adott hangot „e törvénynek a grúziai szólásszabadságra és demokráciára gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatban”, és figyelmeztetett, hogy elfogadása „potenciálisan alááshatja Grúzia euroatlanti integrációját”.
Ajánló
Price később üdvözölte a törvénytervezet visszavonásáról szóló döntést, és sürgette a képviselőket, hogy „hivatalosan vonják vissza ezt a törvénytervezetet, és ne folytassák az ilyen típusú jogalkotást”.
A törvényjavaslat támogatói azzal érveltek, hogy az az amerikai Foreign Agents Registration Act (FARA) törvényhez hasonlít, egy 1938-as törvényhez, amely előírja, hogy magánszemélyek és szervezetek „külföldi ügynökként” regisztráltassák magukat. Az ellenzők azonban azt állították, hogy a törvényjavaslatot egy hasonló, 2012-ben elfogadott oroszországi törvény ihlette.
