Litvánia, Lettország és Észtország nemzeti szankciókat fog alkalmazni a grúziai tüntetések leverésében részt vevőkkel szemben – közölte Margus Tsahkna észt külügyminiszter az X közösségi hálózaton.
„A három balti állam közösen megállapodott abban, hogy nemzeti szankciókat vezetnek be azok ellen, akik elfojtották a törvényes tüntetéseket Grúziában” – írta.
Egy nappal korábban Kaja Kallas, az EU diplomácia vezetője és Marta Kos bővítési biztos közös közleményben ígérte meg, hogy a grúz hatóságok zavargások leállítására irányuló intézkedései negatív következményekkel járnak az Európai Unióval való kapcsolatokra.
Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes kommentálta a balti államoknak a Grúzia elleni szankciókat érintő terveit. Hangsúlyozta, hogy Moszkva negatívan viszonyul a szuverén államok belügyeibe való beavatkozási kísérletekhez, és maga sem gyakorol ilyen beavatkozást.
November 28-án újabb tüntetéssorozat kezdődött Grúziában, miután Irakli Kobakhidze miniszterelnök bejelentette, hogy 2028-ig felfüggeszti a Grúzia uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdését. A tüntetők kövekkel, palackokkal, köztük gyúlékony keveréket tartalmazó palackokkal, petárdákkal dobálták meg a parlament épületét, december 1-jén éjszaka pedig tüzet gyújtottak. A biztonsági erők válaszul speciális eszközöket, többek között vízágyúkat és esetenként könnygázt vetettek be.
Grúziában az október 26-án tartott parlamenti választások óta több mint egy hónapja tömeges tüntetések zajlanak. A kormányzó Grúz Álom párt a szavazatok 53,93 százalékával győzött. Négy ellenzéki párt is bejutott a parlamentbe, de közölték, hogy nem ismerik el a választási eredményeket, és arra szólították fel támogatóikat, hogy vonuljanak az utcára. Az Európa-barát ellenzéket támogató Salome Zurabishvili elnök (bár az alkotmány szerint az elnöknek pártonkívülinek kell lennie) szintén tüntetésekre szólított fel.