Az Északi Áramlat földgázvezetékek elleni támadások elkövetői megsemmisítették az Európai Unió reményét a biztonságos és fenntartható energiaellátásra – jelentette ki Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes az orosz energiahét fórumon.
„Azok, akik ezt a terrorcselekményt kitervelték és elkövették, lényegében úgymond energiaszegénységbe taszították Európát” – mondta Novak pénteken, hozzátéve, hogy a vezetékek elleni szabotázs gyakorlatilag „semmissé tette azt az energiabiztonságot”, amelyre az EU régóta törekszik.
A volt energiaügyi miniszter korábban azt mondta, hogy Oroszország továbbra is képes földgázt szállítani az Európai Unióba az Északi Áramlat 2 sértetlenül maradt vezetékén keresztül. Vlagyimir Putyin elnök szerint a labda most az EU térfelén van.
Putyin egy új „gázközpont” létrehozását is javasolta Törökországban, hogy a tranzitmennyiségeket a fekete-tengeri térségbe szállítsák. Recep Tayyip Erdogan török elnök a vezetők e hét eleji találkozóján támogatta az ötletet.
Az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek – amelyeket arra terveztek, hogy az orosz földgázt közvetlenül Németországba szállítsák, megkerülve a tranzitállamokat, köztük Ukrajnát és Lengyelországot – a múlt hónapban hirtelen nyomásvesztést szenvedtek, miután a dániai Bornholm szigeténél erőteljes víz alatti robbanások sorozatát követték el.
Moszkva terrortámadásnak nevezte az incidenst, és azt mondta, hogy az USA, amely régóta bírálja Németország orosz energiától való függőségét, a legnagyobb politikai és gazdasági hasznot húzza az útvonalak leállításából. Washington tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz, bár Antony Blinken külügyminiszter „óriási lehetőségként” üdvözölte az incidenst Európa számára, hogy „egyszer s mindenkorra megszüntesse az orosz energiától való függőséget”.
Ajánló
Közben Stockholm elutasította azt a tervet, hogy Németországgal és Dániával együtt hivatalos közös nyomozócsoportot állítsanak fel a robbanások kivizsgálására – jelentette a Reuters egy svéd nyomozóra hivatkozva. Svédország állítólag azzal érvelt, hogy a saját megállapításai túlságosan érzékenyek ahhoz, hogy akár más uniós országokkal is megosszák. Mindhárom ország elutasította azt is, hogy Oroszországnak hozzáférést biztosítson a vizsgálathoz.
Oroszország az ukrajnai katonai művelet megkezdése és az azt követő szankciók előtt az EU gázszükségletének több mint 40%-át fedezte. A szállítások idén drámaian csökkentek, ami súlyosbította az energiaválságot, mivel a blokk igyekszik csökkenteni az orosz energiától való függőségét és így büntetni Moszkvát. Az USA eközben az elmúlt hónapokban növelte az Európába irányuló LNG-szállításait, és jelenleg a blokk LNG-behozatalának közel felét fedezi, ami majdnem kétszerese a 2021-ben mért aránynak.
