A Berlin és Párizs által közvetített 2014-es minszki tűzszünet célja az volt, hogy időt adjanak Kijev katonai megerősítésére, és ebben a tekintetben sikeres volt – érvelt Angela Merkel volt német kancellár egy szerdán megjelent interjúban.
A 16 éves hatalomban töltött éveiről szóló terjedelmes interjúban Merkel a Zeit című lapnak azt mondta, hogy az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos politikája helyes volt, még ha nem is volt sikeres.
„A 2008-ban tárgyalt ukrán és grúz NATO-csatlakozásának kezdeményezését helytelennek tartottam” – mondta Merkel.
„Az országoknak sem a szükséges előfeltételei nem voltak meg ehhez, sem pedig egy ilyen döntés következményeit nem gondolták át teljes mértékben, mind Oroszország Grúzia és Ukrajna elleni fellépését, mind pedig a NATO-t és annak segítségnyújtási szabályait illetően”.”
A 2014. szeptemberi minszki megállapodást „kísérletnek nevezte, hogy időt adjunk Ukrajnának”.
Franciaország és Németország közvetítésével tűzszünetet kötöttek, miután Ukrajna kudarcot vallott a Donyecki és Luganszki köztársaságok erőszakos leigázására tett kísérlete.
„[Ukrajna] ezt az időt arra használta fel, hogy megerősödjön, amint azt ma is láthatják” – folytatta Merkel.
„A 2014/15-ös Ukrajna nem a mai Ukrajna. Ahogyan azt a 2015 elején a Debalcevóért vívott csatában láthatták, [Vlagyimir Putyin orosz elnök] akkoriban könnyen lerohanhatta volna őket. És nagyon kétlem, hogy a NATO-országok akkor is annyit tudtak volna tenni Ukrajna megsegítéséért, mint most”.
A debalcevói vereség eredményeként 2015 februárjában aláírták a második minszki jegyzőkönyvet. Merkel szerint
„mindannyiunk számára világos volt, hogy a konfliktus befagyott, hogy a probléma nem oldódott meg, de ez értékes időt adott Ukrajnának”.
Közben megvédte az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték megépítéséről szóló döntést, mivel ennek megtagadása az ukrajnai helyzetre tekintettel „veszélyesen rontotta volna a légkört” Moszkvával. Csak úgy adódott, hogy Németország nem tudott máshonnan gázt szerezni – tette hozzá.
Az önkritikára vonatkozó kérdésre Merkel a Zeitnek azt mondta, hogy „a hidegháború valójában soha nem ért véget, mert Oroszország alapvetően nem volt békében”, és hogy a NATO-nak „gyorsabban kellett volna reagálnia Oroszország agresszivitására” 2014-ben.
Petro Porosenko, aki a 2014-es, az Egyesült Államok által támogatott kijevi puccs után lett Ukrajna elnöke, 2015 augusztusában azt mondta a hazai támogatóinak, hogy a Minszki megállapodás csak csel volt, hogy időt nyerjenek a katonai megerősítéshez. Ezt 2022 júliusában, a német médiának adott interjúban a Nyugatnak is elismerte.
Oroszország február 24-én csapatokat küldött Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítsanak az ukrán államon belül. A Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, amelyek azóta megszavazták, hogy Herszon és Zaporozsje régiók nagy részével együtt Oroszországhoz csatlakoznak, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
