Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint „senkinek sem szabad elfelejtenie” azokat a helyzeteket, amelyek arra kényszeríthetik Oroszországot, hogy atomfegyvereket használjon, de hangsúlyozta, hogy „senki sem akar atomháborút”.
Az ukrajnai orosz katonai offenzíva február végi megindítása óta Moszkva és a Nyugat közötti kapcsolatok a modern történelem legalacsonyabb szintjére süllyedtek. Oroszország többször figyelmeztette az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy további fegyverek küldése Ukrajnába az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontációt kockáztatja.
Az Al Jazeerának adott interjújában Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, azt mondta, hogy bár nem akar senkit sem megijeszteni, „amikor az emberek azt mondják, hogy valami lehetetlen, mert az soha nem lehetséges, akkor mindig tévednek”. Megjegyezte, hogy a világ már tanúja volt nukleáris fegyverek használatának – és „nem más, mint az amerikaiak használták”.
Az orosz nukleáris doktrínára utalva Medvegyev kijelentette, hogy Oroszország főparancsnoka (az elnök) több forgatókönyv esetén is elrendelheti a nukleáris csapást – például ha Oroszországot vagy annak kritikus infrastruktúráját nukleáris csapás éri.
„Vagy lehet egy másik ok is – abban az esetben, ha Oroszországot hagyományos fegyverekkel érte csapás, de ez a csapás olyan jellegű, hogy magának az államnak a létét fenyegeti. Erről sem szabad senkinek megfeledkeznie” – mondta Medvegyev.
A többi országot arra sürgette, hogy „az összes realitást figyelembe véve” hozzanak döntéseket.
Medvegyev hangsúlyozta, hogy „senki sem akar atomháborút”.
Ez zsákutca, ez az emberiség vége, és mindannyiunknak tennünk kell valamit azért, hogy soha ne következzen be nukleáris összeomlás a Földön.
Áprilisban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris háború kockázata „meglehetősen jelentős”.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter „nagyon veszélyesnek és nem hasznosnak” minősítette Lavrov megjegyzéseit.
„Senki sem akarja, hogy nukleáris háború legyen. Ez egy olyan háború, ahol minden fél vesztes” – mondta Austin.
Miközben magas rangú amerikai tisztviselők, köztük maga Joe Biden elnök is, kitartanak amellett, hogy nem küldenek Ukrajnának olyan fegyvereket, amelyek alkalmasak arra, hogy csapást mérjenek Oroszországra, a héten megerősítették, hogy Kijev HIMARS többszörös rakétavetőket kap Washingtonból. Ezek a rendszerek mintegy 30 kilométeres hatótávolságú rakétákat lőnek ki, de akár 300 kilométeres hatótávolságú taktikai ballisztikus rakétákat is bevethetnek vele.
Oroszország február végén támadta meg a szomszédos államot, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.