2023, január 27.
1 C
Budapest
-3.5 C
Moszkva

Medvegyev: a szankciókat nemzetközi agressziónak tekintjük, Oroszországnak joga van az önvédelemre

Az egyoldalú szankciókat “nemzetközi agressziónak” tekinthetjük, és Oroszország önvédelmi jogára hivatkozhatunk – figyelmeztetett Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.

A szentpétervári 10. Nemzetközi Jogi Fórumon felszólalva Medvegyev elítélte az Oroszországgal szembeni egyoldalú korlátozó intézkedések “cinikus gyakorlatát, amelynek jogellenességét minden szinten többször hangsúlyozták”.

Ez a gyakorlat “némiképp a gazdasági háború meghirdetéséhez hasonlít, ahogy maguk az ellenfeleink mondják” – tette hozzá.

Bizonyos körülmények között az ilyen ellenséges lépések nemzetközi agressziónak tekinthetők. Sőt, akár casus bellinek is. Ezekre válaszul az államnak joga van az egyéni és kollektív önvédelemhez.

Moszkva azonban továbbra is “gyenge reményt” táplál arra, hogy a Nyugat felhagy “ördögi gyakorlataival” és “megbánja saját ostobaságát” – jelentette ki Medvegyev.

“Reméljük, hogy egykori nyugati partnereinknek lesz bátorságuk beismerni stratégiai tévedéseiket, amelyek az ENSZ saját bevallása szerint több mint 1,5 milliárd embert érintettek, és a globális infláció, az élelmiszerhiány és a szegénység növekedését idézték elő” – mondta.

Amennyiben ezek a remények nem válnak valóra, Oroszország “egyedül fog élni” a Nyugat nélkül – magyarázta az exelnök.

“A mai világ egyáltalán nem korlátozódik a nyugati országok határaira” – mondta.

Az elmúlt években Oroszországot az Egyesült Államok és szövetségesei többször is különféle szankciókkal sújtották. A szankciós nyomás exponenciálisan növekedni kezdett, miután Moszkva február végén nagyszabású katonai műveletet indított a szomszédos Ukrajnában. Azóta Oroszországot több hullámban sújtották a korlátozások, és végül a világ legtöbb szankcióval sújtott országává vált. /Több mint 10 000 szankció van érvényben Oroszországgal szemben, a második helyen Irán, 3600 szankcióval/

Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünettel időt nyerjen és azt “erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.

2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.

Figyelem! Link elhelyezése a hozzászólásokban tilos! Nem fognak megjelenni a hozzászólások, amelyek linket tartlamaznak.

KÖVESS MINKET:

Ez is érdekelhet

Ajánló

Friss hírek

UKRÁN VÁLSÁG

Trump: ha elnök lennék 24 órán belül megoldódna az ukrajnai konfliktus

Donald Trump volt amerikai elnök azt mondta, ha ő lenne az elnök, 24 órán belül képes lenne tárgyalni az ukrajnai konfliktus békés megoldásáról. "Már most,...

Horvát elnök: lehet, hogy a németek hadban állnak Oroszországgal, de mi nem

Zoran Milanovic horvát elnök csütörtökön kommentálta a német külügyminiszter kijelentését, miszerint Európa "háborút vív Oroszország ellen", és azt mondta, hogy ez számára újdonság, és...

Orbán Viktor: azonnali tűzszünet kell

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban kötetlen beszélgetésen fogadta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi médiakonferenciájának külföldi előadóit, Orbán Balázs politikai igazgatóval, az...