2022, augusztus 16.
27.5 C
Budapest
26 C
Moszkva

Medvegyev: a szankciókat nemzetközi agressziónak tekintjük, Oroszországnak joga van az önvédelemre

Az egyoldalú szankciókat “nemzetközi agressziónak” tekinthetjük, és Oroszország önvédelmi jogára hivatkozhatunk – figyelmeztetett Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.

A szentpétervári 10. Nemzetközi Jogi Fórumon felszólalva Medvegyev elítélte az Oroszországgal szembeni egyoldalú korlátozó intézkedések “cinikus gyakorlatát, amelynek jogellenességét minden szinten többször hangsúlyozták”.

Ez a gyakorlat “némiképp a gazdasági háború meghirdetéséhez hasonlít, ahogy maguk az ellenfeleink mondják” – tette hozzá.

Bizonyos körülmények között az ilyen ellenséges lépések nemzetközi agressziónak tekinthetők. Sőt, akár casus bellinek is. Ezekre válaszul az államnak joga van az egyéni és kollektív önvédelemhez.

Moszkva azonban továbbra is “gyenge reményt” táplál arra, hogy a Nyugat felhagy “ördögi gyakorlataival” és “megbánja saját ostobaságát” – jelentette ki Medvegyev.

“Reméljük, hogy egykori nyugati partnereinknek lesz bátorságuk beismerni stratégiai tévedéseiket, amelyek az ENSZ saját bevallása szerint több mint 1,5 milliárd embert érintettek, és a globális infláció, az élelmiszerhiány és a szegénység növekedését idézték elő” – mondta.

Amennyiben ezek a remények nem válnak valóra, Oroszország “egyedül fog élni” a Nyugat nélkül – magyarázta az exelnök.

“A mai világ egyáltalán nem korlátozódik a nyugati országok határaira” – mondta.

Az elmúlt években Oroszországot az Egyesült Államok és szövetségesei többször is különféle szankciókkal sújtották. A szankciós nyomás exponenciálisan növekedni kezdett, miután Moszkva február végén nagyszabású katonai műveletet indított a szomszédos Ukrajnában. Azóta Oroszországot több hullámban sújtották a korlátozások, és végül a világ legtöbb szankcióval sújtott országává vált. /Több mint 10 000 szankció van érvényben Oroszországgal szemben, a második helyen Irán, 3600 szankcióval/

Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünettel időt nyerjen és azt “erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.

2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.

KÖVESS MINKET:

Ez is érdekelhet

Ajánló

- Hirdetés - spot_img

FRISS

UKRÁN VÁLSÁG

Sojgu: nincs szükség nukleáris fegyverek bevetésére Ukrajnában

Ukrajnában nincsenek olyan célpontok, amelyek indokolnák egy orosz nukleáris csapást, ezért abszurd minden olyan állítás, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket vethetne be katonai műveletben -...

Putyin: az USA ágyútölteléknek használja az ukránokat

Az Egyesült Államok azt akarja, hogy az ukrajnai konfliktus minél tovább elhúzódjon - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök. "Az ukrajnai helyzet azt mutatja, hogy az...

Lengyel és német zsoldosokat semmisítettek meg az orosz légicsapások

Az orosz hadsereg több tucatnyi zsoldost ölt meg Ukrajnában nagy pontosságú csapásokban - közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. Közölték, hogy az orosz légierő a...