Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök elutasította az EU azon követelését, hogy Moszkva adja vissza a Romániához tartozónak mondott aranyat, és ezt „szemtelenségnek” nevezte.
Az Európai Parlament csütörtökön határozatot fogadott el, amelyben felszólította Moszkvát, hogy küldjön vissza 91,5 tonna aranyat és kulturális műtárgyakat, amelyeket 1916-1917-ben Románia az Orosz Birodalomba exportált.
Medvegyev, aki jelenleg az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese, pénteken VK közösségi oldalán azt írta, hogy „nem is tudom, hogyan válaszoljak erre a szemtelenségre”.
„Az EU 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont lopott el, és most azt követeli, hogy Oroszország adja vissza az aranyat Romániának. Nincs mit mondani, csak annyit, hogy menjenek a pics@ba!” – írta Medvegyev.
„Egy szó – román!” Medvegyev szerint „a román, mint tudjuk, nem egy nemzet, hanem egy életforma”.
Korábban Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő már rámutatott, hogy 1935-ben a Szovjetunió már visszaadta az értéktárgyak egy részét Romániának „a jószándék jeleként”. Emlékeztetett arra is, hogy a Szovjetunió minden adósságát elengedte Romániának azokért a „bajokért és pusztításért”, amelyeket az Oroszországnak okozott a második világháború idején, amikor Bukarest a náci Németország szövetségese volt.
Ez „annak ellenére történt, hogy Hitler romániai szövetségesei minden kegyetlenséget elkövettek a mi földünkön. És ez nem kevesebb, mint 300 millió dollárnyi jóvátétel, vagyis mai pénzre átszámítva ez valami 4 milliárd dollár körüli összeg lenne” – írta Zaharova hivatalos Telegram-csatornáján.
A szóvivő a továbbiakban azt állította, hogy ha ezeket a román adósságokat Oroszország és a Szovjetunió felé aranyrudakban fejeznénk ki, akkor ez 1365-165 tonna aranynak felelne meg, ami „20-25-ször több, mint Románia teljes aranytartaléka, amelyet 1916-1917-ben küldtek Oroszországnak”.
Zaharova azt állította, hogy Románia most „olyan „ruszofób platformokat használ, mint az Európai Parlament, amely minden ürügyre kész, hogy ránk kényszerítse évszázados fantomadósságait”.
Felvetette, hogy Bukarest követelése része lehet annak a kétségbeesett kísérletnek, hogy rendbe hozzák a „siralmas helyzetet” Románia „nemzetgazdaságában, az országszerte zajló mezőgazdasági sztrájkok hátterében”.
