A francia és a német államfő vasárnap közös levelet küldött Aleksandar Vucic szerb elnöknek, amelyben arra szólítják fel, hogy készüljön fel a Belgrád és a szakadár Koszovó tartomány közötti párbeszéd során a „nehéz döntésekre”.
Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár a Vucic sajtóirodája által közzétett levelükben úgy fogalmazott, hogy a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálása az európai és balkáni stabilitás szempontjából kiemelkedő fontosságú.
„Mi… arra biztatjuk Önt, hogy mutasson maximális elszántságot és hajlandóságot a nehéz döntések meghozatalára, amelyek elősegítik a Koszovó és Szerbia közötti párbeszédet az EU égisze alatt” – írták, hozzátéve, hogy a Belgrád és Pristina között a személyazonosító okmányok és rendszámtáblák miatt a közelmúltban kialakult patthelyzet megmutatta a konstruktív lépések szükségességét.
Macron és Scholz azt is jelezte, hogy tanácsadóikat, Emmanuel Bonne-t és Jens Plotnert küldték, hogy segítsék Miroslav Lajcaknak, az EU nyugat-balkáni különmegbízottjának diplomáciai erőfeszítéseit.
A két uniós vezető azt követően küldte a levelet, hogy Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a múlt héten bejelentette: Szerbia és Koszovó „megállapodást kötött a szabad mozgásról”. Belgrád beleegyezett, hogy eltörli a koszovói személyi igazolványok birtokosainak be- és kilépési okmányait, Koszovó pedig beleegyezett, hogy nem vezet be ugyanezt a szerb személyi igazolványok birtokosai számára – közölte akkor Borrell.
Koszovó és Szerbia között azonban még mindig nagy a feszültség. Bár a két félnek sikerült részleges kompromisszumot kötnie, a koszovói kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a szerb rendszámtáblákat és személyi igazolványokat lecseréljék a Pristina által kiadottakra.
Ennek fényében a szerb hadsereg szerdán hadgyakorlatot kezdett a Koszovóval közös közigazgatási határ közelében. Ezek időpontja egybeesett a rendszámtáblák cseréjének korábbi határidejével, amelyet azonban később október 31-re toltak ki.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei elismertek, de a világ mintegy fele, köztük Belgrád, Oroszország, Kína és több EU-tagállam nem. Vučić jelenleg a katonai semlegesség politikáját követi, és nem alkalmaz szankciókat Oroszországgal szemben, miközben megpróbál csatlakozni az EU-hoz.
