2022, szeptember 25.
15 C
Budapest
7.4 C
Moszkva

Lényegében Oroszországé a volt titkos norvég tengeralattjáró állomás

„Kéz alatt”, jó áron jutott hozzá Oroszország egy alig használt norvég haditengerészeti bázishoz. Egy jó állapotban lévő, átlagos, központi fekvésű moszkvai lakás árát fizette Oroszország a NATO egyik, a norvég fjordok szikláiba vésett haditengerészeti támaszpontjáért. Egy ilyen haditengerészeti bázis megszerzése legalább olyan extravagáns cselekedet, mint mondjuk fényes nappal egy harckocsin bedübörögni a brüsszeli főtérre a III. Leopold bulváron át, és a NATO főhadiszállása előtt leparkolni a tankot. Ingyen. Most már sajnálhatják a norvégok, hogy egy fontos támaszpontjuk az oroszok kezére került, csakhogy most már nem lehet „visszakérni a babaruhát”. Nézzük meg, hogyan sikerült az oroszoknak szinte ingyen befészkelniük magukat egy titkos objektumba, a potenciális ellenség orra előtt?

Ez a bázis az orosz határ mellett épült, részt vett benne az egész NATO. A norvégek -kiket az „alagútásás mesterei” cím joggal megillet- fúrták a sziklát, építették a barlangokat, az angolok reszortja volt a védelmi berendezések és erődítmények kialakítása, amelyek a hozzáértők szerint egy közvetlen nukleáris csapást is elviseltek volna, az Egyesült Államok, mint az elektronikai kérdések vitathatatlan szakértője, a megfelelő elektronikus zavaró-kutató- és védelmi berendezésekért volt felelős.

1967-ben elkészült a nagy mű, a teljes kivitelezés költségei 494 millió dollárra rúgtak, legalábbis az akkori értéken. Az egyik fjordból nyíló közvetlen alagútrendszerben és a benne rejlő barlangokban néhány nagyméretű hadihajó is biztonságban érezhette magát, és még egy robusztus tengeralattjáróval is megoszthatták a bérletet. A Krím-félszigeti Balaklava- bázissal persze nem lehet összehasonlítani a méreteket, de azért ez a támaszpont is imponáló méretűre sikeredett.

„Érthetetlen, hogy a norvég kormány ilyen ballépést kövessen el”

A barlangrendszer nyílt területtel is rendelkezik a hegyen, mintegy 13 500 négyzetméter a bázis „szárazföldi” mérete. Kikötője 2500 négyzetméter. A kikötő alatt nyílik a szerelő- és szervizhelyiségekbe valamint a raktárakba vezető lejárat. A főalagút mellett néhány mellékjárat is húzódik a föld alatt. A támaszpont teljes területe a NATO adatai szerint 25 000 négyzetméter. Ezzel szemben a Newsweek újság 948 900 négyzetméterről ír. A hidegháború éveiben az USA haditengerészete használta a bázist Északi-tengeren történő járőrözései idején. Hogyan történhetett, hogy az oroszok „kilopták az amerikaiak zsebéből” ezt a fontos objektumot?

A vevőt az interneten találták, ahol az eladásról szóló hirdetés megjelent

Néhány évvel ezelőtt a norvégok úgy ítélték meg, hogy Oroszország többé nem jelent számukra fenyegetést, ezért szükségtelen a drága Olavsvern haditengerészeti támaszpont fenntartása. Brüsszelhez fordultak, ahonnan megerősítést kaptak, hogy természetesen el lehet adni a bázist, még akár magánszemélyeknek is, de csak azután, hogy leszerelik a titkos berendezéseket a bázis területén és környékén. A norvégek kiírták az árat 12 millió eurót, és vártak a jövendő vevőre.

Csak nem jött a várva várt vevő, úgy látszott nem akar senki ekkora összeget befektetni az Északi-sarkkör közelében fekvő sziklabarlang-rendszerbe, és a NATO sem kapkodta el a berendezések leszerelésének műveleteit. Úgy ítélték meg, hogy ez már kevés haszonnal jár. Mivel csak nem akart megjelenni a kívánt vásárló, az objektum felkerült az internetre is az ingatlanhirdetések közé. Amint az E-Bay-hez hasonló finn.no honlapon megjelent a hirdetés, máris bejelentkezett egy  Gunnar Wilhelmsen nevű úr aki egyes nyugati újságírók későbbi nyomozásai alapján régi jó kapcsolatban állt az orosz Gazprom energetikai óriással. A vétel idején azonban erről még senki sem tudott. 

Szó ami szó, a teljes bázist beépített berendezésekkel,  „tokkal vonóval együtt”  4.4 millió euróért megvásárolta Wilhelmsen Gunnar úr, mivel ennél drágábban senki sem érdeklődött a haditengerészeti támaszpont iránt.

A norvég kormánynak kicsit később kezdett el „fájni a feje”, ugyanis 2014 októberében a bázisra behajóztak az „Akademik Nyemcsinov” majd közvetlen utána az „Akademik Satszkij” nevű orosz kutatóhajók. Mindkét óceánkutató jármű a „SzevMorNyeftGeofizika” geológiai kutatóintézet tulajdona, berendezéseik szeizmikus és mélységi vizsgálatok elvégzésére alkalmasak.

Wilhemsen urat azonnal a szőnyeg szélére állították Osloban: „Mit keresnek orosz kutatóhajók egy volt NATO-támaszponton?” Kiderült, hogy az oroszok megvették az objektumot, vagy bérlik a derék norvég állampolgártól, a részleteket nem volt hajlandó elárulni, lévén kereskedelmi titok. A fejfájás  azonnal hisztériába csapott át: „Nyilvánvaló, hogy a bázis eladása helytelen döntés volt” –írja Newsweek, idézve a Norvég Védelmi Szervezet elnökét, Ann-Margret Bollmannt, egykori haditengerészeti alkalmazottat. „Harcképességünk és a polgári védelmünk is súlyos veszteségeket szenvedett” –tette hozzá Bollman.

„Érthetetlen, hogy a norvég kormány ilyen ballépést kövessen el” –kontrázott rá Goran Frisk, a norvég haditengerészet egykori parancsnoka. „ Ez nem vicc, hiszen közvetlenül tanulmányozhatják ( az oroszok) atomtengeralattjáróink mozgásainak paramétereit, arról nem is beszélve, hogy onnan ők is képesek tengeralattjáróikat vízre bocsátani. A Nyugat ostoba módon újra védtelenségét demonstrálta ebben az  ügyben.  „Eső után köpönyeg”:  Ine Erikssen Soreide, Norvégia védelmi minisztere ugyanis szeretné valahogy „visszacsinálni a dolgot”, de mint kiderült, már késő.

A csattanó mint mindig, itt is a végére maradt, Norvégia nevében az eladást nem más, mint a jelenlegi NATO-főtitkár, az akkori norvég miniszterelnök, Jens Stoltenberg írta alá.

Figyelem Link elhelyezése a hozzászólásokban tilos! Nem fognak megjelenni a hozzászólások, amelyek linket tartlamaznak.

KÖVESS MINKET:

Ez is érdekelhet

Ajánló

Friss hírek

- Hirdetés - spot_img

UKRÁN VÁLSÁG

Borell: Putyin nem blöfföl a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban, diplomáciai megoldás kell

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője szombaton a BBC-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fegyvereket is bevethet, ha Moszkva erőit...

Több száz külföldi zsoldost semmisített meg az orosz légierő

Az elmúlt 24 órában az orosz légierő mintegy 200 ukrán fegyverest és mintegy háromszáz külföldi zsoldost semmisített meg Mikolajiv térségében - közölte a védelmi...

Szijjártó: az egyetlen megoldás a béke

A problémákra, amelyekkel Európának szembe kell néznie a háború és a szankciók miatt, az egyetlen megoldás a béke - mondta a külgazdasági és külügyminiszter...