Tízmilliárd dollárokban mérhető veszteséget okozott az Európai Uniónak és aláásta a Moszkva és Brüsszel közötti kölcsönös bizalmat a „saját népe ellen háborúzó kijevi rezsim” érdekeinek védelme – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a moszkvai Európai Üzleti Egyesület képviselővel tartott csütörtöki találkozóján.
„Az európai termelők – nem nekem kell ezt mondanom – több tízmilliárd, talán több százmilliárd dolláros veszteségeket szenvednek el. Mindezt azért, hogy a Kijevi rezsim folytassa a háborút a saját népe ellen? Nem gondolom, hogy ez érdekében állna az európaiaknak” – fogalmazott.
Mint mondta, azt tapasztalja, hogy az EU üzleti körei belefáradtak már a szankciókba és a konfrontációba, és a teljes körű együttműködés helyreállításában érdekeltek. Kijelentette, hogy Moszkva kész erre.
Közölte: az EU és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom tavaly 20 százalékkal nőtt, és elérte a 300 milliárd dollárt, azonban így sem éri el a 2013-as 440 milliárd dollárt.
Megjegyezte, hogy „az oroszellenes propagandakampány ellenére”, szórványos jelleggel ugyan, de megkezdődött az EU és az Oroszország közötti politikai párbeszéd is. Ezek a kapcsolatfelvételek szerinte azt jelezik, hogy „a kapcsolatok további romlásának nincsenek objektív okai”.
Lavrov szerint meghiúsultak az Oroszország gazdasági és műszaki haladásának megakadályozására irányuló kísérletek. Rámutatott, hogy Moszkva beruházásokat vár, egyebek között a kiemelt szociális és gazdasági fejlesztésre kijelölt területek különleges gazdasági övezeteibe.
Kifejezte készségét a vízumrendszer kölcsönös megkönnyítésére, és az uniót hibáztatta azért, hogy a vízumkényszert mindeddig nem törölték el.
Az orosz diplomácia vezetője azt állította, hogy Kijev újabb „provokációra” készül a Kercsi-szorosban, amelybe ezúttal a NATO-t is igyekszik bevonni. (Az orosz határőrség 2018. november 25-én a Fekete-tengeren elfoglalt három ukrán katonai járművet, amelyek elfogott, 24 fős legénységét tiltott határátlépéssel vádoltak meg.)
Ajánló
Lavrov provokációnak nevezte Ukrajna NATO- és EU-tagsági ambícióinak alkotmányba foglalását. Szerinte Kijev a szakadár területek lakosságától most már azt követeli, hogy ne a délkelet-ukrajnai válság rendezésének alapjául szolgáló minszki megállapodások, hanem a katonai tömbhöz tartozás szándékát tartalmazó, csütörtökön hatályba lépett törvény alapján térjenek vissza Ukrajnához.
Úgy vélte, az ENSZ-erők Donyec-medencébe vezénylése egyet jelentene a terület megszállásával. (Ezt a megoldást egyébként Petro Porosenko ukrán elnök szorgalmazza.) Lavrov emlékeztetett arra, hogy a Donyec-medencének a minszki megállapodások alapján önkormányzati joggal és saját rendfenntartó erőkkel kell rendelkeznie.
Török Áramlat
Megismételte, hogy Oroszország csak az Európai Bizottságtól kapott szilárd garanciák esetén fog bele a Török Áramlat fölgázvezeték unióba vezető tranzitágának megépítésébe. Kifogásolta, hogy az EU az Egyesült Államok példáját követve, önkényes, egyoldalú szankciókat vezetett be Szíria, Irán és Észak-Korea ellen.
Az orosz-amerikai kapcsolatokról szólva úgy vélekedett, Washingtonnak az nincs ínyére, hogy Vlagyimir Putyin elnökké válása óta Oroszország önálló politikát folytat, nem pedig a kulcsminisztériumokban ülő tanácsadók elképzelése szerint gondolkodik, mint a 90-es években.
Megerősítette, hogy Moszkva olyan mértékben kész párbeszédet folytatni az Egyesült Államokkal, amennyire az maga is hajlandó, de közeledési kísérleteire eddig nem kapott választ.
Lavrov szerint az európai népek biztonsága a destruktív amerikai politika és az unión belüli oroszgyűlölő erők „túszává” vált.
Nehezményezte, hogy a NATO tovább növeli katonai aktivitását az orosz határok közelében, valamint hogy Macedónia és más balkáni országok mellett Ukrajnát és Georgiát is be akarja vonni a szövetségbe.
Kifogásolta, hogy a NATO tagállamok egyhangúlag támogatták a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött INF-egyezmény Washington általi felmondását, noha a paktum körüli helyzet megfogalmazása szerint „minimum ellentmondásos” volt.
