Az Oroszország és a Nyugat közötti újabb fegyverkezési verseny veszélyére figyelmeztette Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Sigmar Gabriel, a német diplomácia vezetője.
Gabriel a Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta a hagyományos fegyverzetek csökkentésének, valamint a kétoldalú jó viszony fenntartásának fontosságát. Mint mondta, egyetértett orosz hivatali partnerével abban, hogy folytatni kell a „normandiai négyek” (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) alternatíva nélküli tárgyalásait a kelet-ukrajnai erőszakos cselekmények befejezéséről, a konfliktus megoldása pedig utat nyithat a további leszerelés előtt.
A két miniszter között összhang volt abban is, hogy véget kell vetni a tűzszünet megsértésének Kelet-Ukrajnában és meg kell erősíteni az EBESZ-misszió jelenlétét és szerepét.
Lavrov szerint „nagyon hasznos” lenne Washingtont is bevonni a minszki megállapodások végrehajtását célzó erőfeszítésekbe, mert – mint mondta – nem létezik ma egyetlen konfliktus sem, amelyet az Egyesült Államok nélkül meg lehetne oldani.
Közölte, hogy Moszkva a normandiai formátummal „párhuzamosan” konzultál Washingtonnal a minszki megállapodások betartásáról. Sigmar Gabriel szerint Berlin is érkelt abban, hogy ennek érdekében Washington „gyakoroljon befolyást mindenkire, akire tud”.
Ajánló
A NATO csak Ukrajnáról hajlandó tárgyalni, holott semmi köze hozzá
Az orosz tárcavezető kijelentette, hogy Moszkva nem kíván részt venni abban a „játékban”, amely a konfrontáció terepévé kívánja tenni az Oroszország-NATO Tanácsot. Kifogásolta, hogy a testület ülésein – ilyenekből hosszú szünet után, nagyköveti szinten, eddig hármat sikerült megtartani – a szövetség az euroatlanti biztonság kérdései helyett kizárólag Ukrajnáról hajlandó tárgyalni, holott a NATO-nak „nincs semmi köze az ukrajnai rendezést célzó erőfeszítésekhez”.
Pozitív fejleményként említette meg, hogy Oroszország és a NATO információcserébe kezdett a hadgyakorlatokról. Ismét szemrehányást tett amiatt, hogy a szövetség szárazföldi erői – köztük német egységek – egyre közelebb kerülnek az orosz határokhoz.
A CIA állhat az állítólagos „orosz hackertámadások” mögött
Lavrov alaptalannak nevezte a német parlamenti választási kampányba történő orosz beavatkozásra vonatkozó vádakat. Elmondta, a kétoldalú megbeszélésen felajánlotta Sigmar Gabrielnek, hogy Berlin forduljon közvetlenül Moszkvához, ha jelét látja ilyen beavatkozásnak. Szavai szerint Németországban eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy Oroszország befolyásolná a választási folyamatot.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elektronikus hírszerzési gyakorlatával kapcsolatos kiszivárogtatásokkal kapcsolatban Lavrov fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kémszervezet képes lemásolni a külföldi hackerek „ujjlenyomatait”. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a CIA éppen ezt tette, hogy alátámassza az amerikai választási kampány idején végrehajtott állítólagos orosz kiberámadásokra vonatkozó állításokat.
Az orosz miniszter elismerte, hogy az „érzékeny kérdéseket érintő” tárgyalásokra nem visz magával telefont, és így eddig sikerült elkerülnie, hogy „kellemetlen történetbe” keveredjen.
Sogmar Gabriel kijelentette, hogy kormányának nincs tudomása azokról az állítólagos támadásokról, amelyet a WikiLeaks kiszivárogtató portál szerint a CIA hajtott végre a frankfurti amerikai nagykövetségről.
Hangsúlyozta, hogy Németország nagyon komolyan vesz a közvélemény befolyásolására irányuló minden kísérletet, függetlenül azok eredetétől.
A felek egyetértettek abban, hogy a szíriai rendezést célzó „genfi folyamat” állandóvá váljon.
A minisztereket a kétoldalú tárgyalások befejezése után fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Lavrov a Gabriellel közös sajtóértekezleten méltatta, hogy az orosz-német kapcsolatok „visszatérőben vannak a korábbi, normális állapotukhoz”. MTI
