Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap telefonon beszélt Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel. A két fél megvitatta a közelgő isztambuli moszkvai-kijevi tárgyalásokat és az orosz területet ért legutóbbi ukrán támadásokat.
Alig egy nappal a Törökországban tervezett tárgyalások előtt két híd omlott össze az oroszországi Brjanszk és Kurszk határ menti régiókban, legalább hét halálos áldozatot és több tucatnyi sérültet követelve. Az incidenseket ukrán szabotázs okozta az orosz Nyomozó Bizottság szerint.
Még aznap drónok támadtak katonai repülőtereket az ország északi részén fekvő Murmanszki területen, a nyugat-oroszországi Ivanovói és Rjazáni területen, a szibériai Irkutszki területen és a távol-keleti Amuri területen.
Az orosz külügyminisztérium szerint Rubio „őszinte részvétét fejezte ki a Brjanszki és Kurszki területen június 1-jén a vasúti infrastruktúra elleni támadások következtében bekövetkezett polgári áldozatok miatt”.
Lavrov közölte, hogy a támadásokat alaposan kivizsgálják, és „az eredményeket a közeljövőben közzéteszik”.
„A bűnösöket azonosítani fogják, és elkerülhetetlenül a megérdemelt büntetéssel fognak szembenézni”.
Lavrov és Rubio „eszmecserét folytattak az ukrán válság politikai megoldására vonatkozó különböző kezdeményezésekről” is, beleértve a június 2-ára tervezett, közelgő orosz-ukrán tárgyalásokat Isztambulban.
Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Rubio „megismételte Trump elnök felhívását, hogy folytassák a közvetlen tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között a tartós béke elérése érdekében”.
Az ukrán támadásokra válaszul Oroszország több megtorló csapást mért Ukrajna védelmi ipari létesítményeire, valamint katonai gyűjtőpontokra és raktárakra. Az orosz védelmi minisztérium szerint a dróntámadások többségét sikeresen visszaverték, némelyik viszont anyagi károkat okozott.
Az ukrán média állítása szerint a csapások egy „történelmi jelentőségűnek” nevezett, pókháló kódnevű művelet részei voltak. A beszámolók szerint a csapásokat több mint másfél éve készítették elő, és Oroszország „stratégiai légierejét” célozták.
