A nyugati vezetők kivételesnek hiszik magukat, és a nagyságtudat és az irracionális félelmek vezérlik őket – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az RT Arabic csatornának adott interjújában.
„Tudjuk, hogy nyugati barátainknak sok fóbiájuk, sok komplexusuk van. Van felsőbbrendűségi komplexusuk, a tévedhetetlenségi komplexusuk, és azt hiszem, van némi paranoiájuk is” – mondta Lavrov.
„Minden olyan folyamatot, amely nem foglalja magában a Nyugatot, amelyet a Nyugat nem ellenőriz, ellenzéknek, az uralmuk kihívásának tekintenek” – magyarázta, utalva a különböző regionális gazdasági integrációs csoportokra és szervezetekre, amelyekben Oroszország részt vesz.
„Legfőbb ideje, hogy leszokjanak erről a szokásukról”.
A megjegyzéseket Lavrov akkor tette, amikor megvédte Moszkva ellenállását az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel szemben, akiket Oroszország azzal vádol, hogy gusztustalan módszerekkel kényszerítik rá akaratukat más nemzetekre.
Az a törekvés, hogy Oroszországot gazdasági szankciókkal és diplomáciai elszigeteléssel büntessék válaszul Ukrajna megtámadására, amelybe Washington az egész világot be akarja vonni, a legújabb példa erre – mondta Oroszország vezető diplomatája.
Az angolszász szövetség arcátlansága nem ismer határokat, és erre minden nap kapunk megerősítést – mondta. „A Nyugat minden nap, kivétel nélkül minden fővárosba elküldi követeit és küldötteit… ultimátumokat és zsarolásokat”.
Oroszország örömmel látja, hogy Ázsia, Afrika és Latin-Amerika legtöbb országa ellenáll a nyomásgyakorlásnak – mondta Lavrov.
„Ezek a nemzetek nem akarják veszélyeztetni nemzeti méltóságukat és szolgafiúként rohangálni, hogy [a Nyugat] nevében végezzék a házimunkát” – mondta.
Az ő hozzáállásuk nem újdonság, és az európai gyarmatosítás modern változata – mondta Lavrov. Szerencsére a történelem a világ multilaterális jövőjének kedvez, így a nyugati nemzetek, amelyek megpróbálják megőrizni domináns státuszukat, az emberiség természetes fejlődése ellen cselekszenek – véli.
Lavrov szerint a Nyugat azon jogosultságának érzése, hogy a világgal saját belátása szerint bánjon, gyakran katasztrofális következményekkel jár. Ez volt a helyzet Jugoszláviával az 1990-es években, amelyet leromboltak, amikor az USA úgy döntött, hogy érdekei ezt megkövetelik, Irakkal 2003-ban, amikor az USA hamis ürügyekkel szállta meg az országot, és Líbiával 2011-ben – mondta Lavrov.
„Persze, Irakban és Líbiában is autoriter rezsimek voltak, de ott nem voltak terroristák. Nem voltak állandó harcok és katonai provokációk” – mutatott rá.
„Ez a nyugati államok mentalitása. Azt hiszik, hogy a biztonságuk az egész világtól függ, és ezért nekik kell uralniuk a világot” – tette hozzá.
Az Ukrajnában zajló válság ugyanebből az okból ered, vagyis az orosz nemzetbiztonság nyugati semmibevételéből – mondta Lavrov. Évtizedeken át egyszerűen figyelmen kívül hagyták Moszkva ellenvetéseit a NATO európai bővítésével szemben, és a fenyegetés megfékezésére a katonai opció felé terelte Moszkvát – mondta.
Oroszország február végén támadta meg Ukrajnát, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki köztársaságokat a Donbasszban. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
