Moszkva kételkedik abban, hogy Jereván részéről korrekt lépés volt csatlakozni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működésének alapjául szolgáló Római Statútumhoz – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Peszkov arra reagált, hogy az örmény parlament kedden 60 igennel és 22 nem ellenében megszavazta az ország csatlakozását a Római Statútumhoz, amely létrehozta a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC). A döntés feszültség forrása Moszkva és Jereván között, mert a bíróság, amelynek joghatóságát Moszkva – Washingtonhoz és Pekinghez hasonlóan – nem ismeri el, márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen, azt állítva, hogy szerepük volt gyerekek „elhurcolásához” Ukrajnából. Az orosz fél szerint a gyerekeket kimenekítették a háborús övezetből, és a hozzátartozók vagy a gyámjaik bármikor jelentkezhetnek értük.
Peszkov kedden a sajtónak nyilatkozva rámutatott, hogy az Örményország által elismert Nemzetközi Büntetőbíróság egy olyan struktúra, amelynek döntései Oroszország számára „törvénytelenek és semmisek”.
„Örményország egy baráti állam, a partnerünk. És természetesen sok közös van közöttünk, és a testvéri örmény nép között. (…) De ugyanakkor természetesen további kérdéseink lesznek Örményország hivatalban lévő vezetéséhez. Ezeket előre átadtuk az örmény félnek” – mondta.
Az arról szóló jereváni bejelentésről, amely szerint kétoldalú megállapodás van előkészülőben Moszkvával, amely lehetővé tenné, hogy ne hajtsák végre az ICC Putyin ellen kiadott elfogatóparancsát, Peszkov azt mondta, hogy „ez csak az örmény fél elképzelése”. Hozzáfűzte: nem világos, „hogyan tudnának különleges feltételeket, kivételt biztosítani”.
„Természetesen nem örülnénk, ha az elnöknek bármikor bármilyen okból le kellene mondania örményországi látogatásokat” – mondta a szóvivő.
Hangsúlyozta, hogy a Kreml „egyáltalán nem ért egyet” Nikol Pasinján örmény miniszterelnöknek azzal a kijelentésével, miszerint Jereván csatlakozása a Római Statútumhoz azzal áll összefüggésben, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) és az orosz-örmény partnerség eszköze nem elegendő az ország biztonságának szavatolásához. „Az örmény félnek nincs jobb eszköze ezeknél a mechanizmusoknál” – hangoztatta Peszkov.
Azzal kapcsolatban, hogy a jereváni vezetés Moszkvát teszi felelőssé Hegyi-Karabah elvesztéséért, az orosz elnöki szóvivő emlékeztetett, hogy Pasinján kormányfő elismerte Azerbajdzsánt az 1991-es határai között. „Ez az egész mostani helyzet előzménye” – mondat Peszkov, hozzáfűzve, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a hegyi-karabahi örmények sorsát, humanitárius segítséget nyújt nekik, és békefenntartói folytatják tevékenységüket.
A Kommerszant című lapnak azzal az értesülésével kapcsolatban, hogy Putyin a novemberi Rosszija fórumon jelenti majd be, hogy jelölteti magát a jövő évi elnökválasztásra, Peszkov azt mondta, hogy erről nincsen tudomása. Azt ígérte, hogy amennyiben az elnöknek vannak olyan tervei, hogy ellátogat a rendezvényre, amelyet az újság összefüggésbe hozott az elnökválasztási kampánnyal, akkor arról idejekorán bejelentés lesz.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Oroszország felújíthatja a nukleáris kísérleti robbantásokat, csak annyit mondott: „Jelenleg végül is nem léptünk ki a nukleáris tesztek elutasításának rendszeréből”.
Méltatta Nyikolaj Rizskovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának volt elnökét, aki kedden bejelentette, hogy lemond Belgorod megye szenátori posztjáról. Peszkov azt mondta, hogy a Kreml „nagy tisztelettel” tekint a 94 éves politikusra, akinek hozzájárulását Oroszország fejlődéséhez „nehéz túlbecsülni”.
