Washington arra törekszik, hogy minél tovább elhúzódjon az ukrajnai konfliktus, hogy meggyengítse Moszkvát – mondta Kína oroszországi nagykövete.
A TASZSZ orosz hírügynökségnek szerdán adott interjújában Csang Hanhui egyebek között azt mondta, hogy az Egyesült Államok volt az, amely „öt fordulóban kezdeményezte a NATO keleti terjeszkedését, irányította a „színes forradalmat” Ukrajnában” és „sarokba szorította” Oroszországot a biztonság szempontjából”. A diplomata szerint mindezek a tényezők együttesen vezettek a jelenlegi ukrajnai konfliktushoz.
A továbbiakban az Egyesült Államokat az ukrajnai válság „kezdeményezőjének és fő felbújtójának” nevezte.
Zhang azt állította, hogy azzal, hogy „példátlan” szankciókkal sújtja Moszkvát, és még több fegyverrel látja el Kijevet, Washington arra törekszik, hogy minél tovább elhúzza a fegyveres konfliktust. Ennek a stratégiának az a célja, hogy végül „kimerítse és szétzúzza Oroszországot”.
A kínai nagykövet megjegyezte, hogy párhuzamot lát az ukrajnai konfliktus és a Tajvan körüli legutóbbi eszkaláció között. Azt állította, hogy a Fehér Ház olyan eszközöket vet be, amelyeket korábban a kelet-európai országban használt.
A diplomata szerint az a tény, hogy az Egyesült Államok „megfeszíti az izmait” Kína küszöbén, „különböző Kína-ellenes csoportokat szervez, és most nyíltan átlépett minden határt Tajvan kérdésében”, csak alátámasztja értékelését. Ezt nem másnak titulálta, mint a „NATO keleti terjeszkedésének” „ázsiai-csendes-óceáni változatának”.
A nagykövet rámutatott, hogy az USA gyakorlatilag ugyanazokat a célokat követi Kínával szemben, mint Oroszországgal szemben – „akadályozni Kína fejlődését és felemelkedését, beavatkozni a belügyeibe”, valamint „kimeríteni és megfékezni a háború és a szankciók segítségével”.
Ajánló
A tisztviselő a továbbiakban azzal érvelt, hogy mind az ukrajnai válság, mind Nancy Pelosi legutóbbi tajvani látogatása azt jelzi, hogy Washington a hidegháborús mentalitás felélesztésére törekszik.
Sőt, ez az új hidegháború már folyamatban van – állította a kínai nagykövet.
Zhang az Egyesült Államokat olyan erőként jellemezte, amely lerombolja a nemzetközi szabályokat, és instabilitást és bizonytalanságot okoz az egész világon. Washington hegemóniája és az erőre való hagyatkozása „a legnagyobb kihívást jelenti a haladás és az emberi civilizáció békés fejlődése számára” – tette hozzá.
A nagykövet emlékeztette az Egyesült Államokat, hogy Tajvan Kína elidegeníthetetlen része, és az is volt ősidők óta, vagyis a sziget körüli kérdések kizárólag Kína belügyei. Hangsúlyozta azt is, hogy „a mai Kína nem a száz évvel ezelőtti Kína, amely szegény és gyenge volt, és hagyta, hogy mások döntsenek a sorsáról”.
A diplomata megjegyezte, hogy Pelosi tajvani látogatása nem fogja megváltoztatni azt a „történelmi és jogi valóságot”, hogy a sziget Kína része, és nem fogja megállítani a „Kína teljes újraegyesítésének történelmi tendenciáját”.
Az amerikai képviselőház elnökének e hónap eleji tajvani látogatásával, valamint a „szeparatistákkal” való találkozásával és támogatásával azonban az Egyesült Államok elállt az „egy Kína” elve melletti korábbi elkötelezettségétől – magyarázta a nagykövet.
Elmondta, hogy ez Amerika kétszínűségének legújabb példája, mivel papíron a Fehér Ház azt vallja, hogy tiszteletben tartja Kína területi integritását és szuverenitását, de a gyakorlatban ez nem így van.
A kínai nagykövet köszönetet mondott Moszkvának is, amiért „több mint száz országgal és nemzetközi szervezettel” együtt felszólalt Pelosi látogatása ellen.
Csang a továbbiakban méltatta a Kína és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok szintjét, és úgy jellemezte, hogy ezek „a történelem legjobb időszakát” érték el. A nagykövet szerint ez a szövetség „fontos hatalom, amely segít a többpólusú világ kialakításában”.
