Peking “komoly kérdéseket tett fel” Berlinnek az ország külügyminisztere, Annalena Baerbock megjegyzései miatt – közölte hétfőn a kínai külügyminisztérium, miután a vezető diplomata a múlt héten “diktátornak” nevezte Hszi Csin-ping kínai elnököt.
Kína “rendkívül elégedetlen” ezekkel a megjegyzésekkel – mondta Mao Ning, a külügyminisztérium szóvivője a szokásos sajtótájékoztatón. Mao úgy véli, hogy az “abszurd megjegyzések sértik Kína politikai méltóságát és nyílt politikai provokációval” érnek fel.
A német külügyminiszter a Fox Newsnak adott, múlt csütörtökön megjelent interjúban tette megjegyzéseit. Amikor a Kijev és Moszkva között zajló konfliktussal kapcsolatos álláspontjáról kérdezték, Baerbock kijelentette, hogy nem szabad hagyni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök győzzön, mivel ez felbátorítaná “a világ más diktátorait”, például “Hszi, kínai elnököt”.
Júliusban Németország elfogadta az első Kínával kapcsolatos stratégiáját, amelynek értelmében csökkenteni kell gazdasági függőségét lényegében a legnagyobb kereskedelmi partnerétől, amelyet Berlin “riválisnak” bélyegzett. A 40 oldalas dokumentum azt is kimondta, hogy sürgősen szükség van a Kínával való kapcsolatok “kockázatmentesítésére”.
A Kína és Németország közötti kétoldalú kereskedelem tavaly elérte a 300 milliárd eurós rekordot. A júliusi dokumentum Pekinget “egyszerre partnernek, versenytársnak és rendszerszintű riválisnak” nevezte.
Baerbock maga is meglehetősen kemény álláspontot képvisel Kínával kapcsolatban.
Augusztusban azt mondta, hogy Peking kihívást jelent “annak alapjaira nézve, hogy hogyan élünk együtt ebben a világban”. Áprilisban szintén “több mint sokkolónak” nevezte kínai útjának egyes részeit, de részletekkel nem szolgált. A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy Berlin “ne legyen naiv”, és kerülje el, hogy megismételje azokat a hibákat, amelyeket a jelek szerint az Oroszországgal való kapcsolataiban elkövetett.
Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus közepette Németországot bírálták a Moszkvával kapcsolatos politikája miatt, amely nagyrészt Angela Merkel volt kancellárhoz köthető. Ennek a politikának a keretében Oroszországot gazdasági kapcsolatokon keresztül akarták közelebb hozni a Nyugathoz. Maga Merkel tagadta, hogy ez lett volna a célja, hozzátéve, hogy csupán arra törekedett, hogy kapcsolatokat építsen ki “a világ második legerősebb nukleáris fegyverzettel rendelkező országával”.
Nem Baerbock volt az egyetlen, aki Hszit “diktátornak” nevezte. Joe Biden amerikai elnök júniusban tette ezt, alig egy nappal azután, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter befejezte kínai látogatását, amelynek célja a két nemzet közötti feszültség enyhítése volt.
