Ukrajna kész átvenni Magyarország helyét az Európai Unióban – közölte szerdán az ukrán külügyminisztérium. A magyar kormány a közelmúltban szemrehányást tett Ukrajnának, amiért blokkolja az Oroszországból az Európai Unióba irányuló földgáz tranzitját.
A hét elején Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azzal vádolta Kijevet, hogy „mesterségesen csökkentett kínálatot” teremtett, hangsúlyozva, hogy az orosz gáz tranzitjának leállításáról szóló egyoldalú döntése az uniós szankciókkal együtt az egekbe szöktette az árakat.
„Ha a magyar fél Oroszország megerősítését helyezi előtérbe az EU és az Egyesült Államok helyett, akkor ezt nyíltan be kellene vallania” – áll az ukrán külügyminisztérium közleményében. „Ukrajna kész lesz betölteni az EU-ban és a NATO-ban megüresedett helyeket, ha Magyarország úgy dönt, hogy a FÁK- vagy a KBSZSZ-tagság javára megüresedik”.
A FÁK, a Független Államok Közössége rövidítése, több posztszovjet országot egyesítő tömb. A KBSZSZ, vagyis a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete egy katonai szövetség, amely jelenleg Oroszországot, Belaruszt, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt foglalja magában.
Ukrajna úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az orosz Gazprommal kötött ötéves tranzitszerződését 2024 végén, így több uniós tagállamot, köztük Romániát, Lengyelországot, Magyarországot, Szlovákiát, Ausztriát, Olaszországot és Moldovát elvágta az orosz gázszállításoktól. A leállás nyomán a régióban az árak azonnal több mint 50 euró/megawattórára emelkedtek, amire 2023 októbere óta nem volt példa.
Szijjártó kijelentette, hogy a magasabb árak aláássák az EU versenyképességét, és aránytalanul nagy terhet rónak az unió polgáraira. A miniszter továbbá azt állította, hogy Ukrajna megszegte az uniós társulási megállapodást a tranzitszállítások leállításával.
Ajánló
Kijev döntését Szlovákia is kifogásolta, amely energiaszükségletének mintegy 60%-át az orosz vezetékekből fedezi. A múlt héten Matus Sutaj Estok szlovák belügyminiszter a lépést „a bizalom elárulásának” és a régió energiastabilitásának veszélyeztetésének minősítette.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a hónap elején azt mondta, hogy az USA az egyetlen haszonélvezője a helyzetnek, azzal vádolva Washingtont, hogy „az ukrán válság fő szponzora”.
Moszkva hajlandó volt meghosszabbítani a tranzitszerződést és 2024 után is fenntartani a gázszállításokat ukrán területen keresztül. Vlagyimir Putyin elnök azzal vádolta Kijevet, hogy döntésével „bünteti” az EU tagállamait, és azt jósolta, hogy az energiaárak emelkedését fogja eredményezni. December 19-i éves sajtótájékoztatóján azonban azt mondta, hogy a leállásnak minimális hatása lesz Oroszországra.
