Oroszország és Ukrajna talán soha nem írja alá a jelenlegi konfliktust lezáró hivatalos békeszerződést – írta Kirillo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője egy véleménycikkben, amelynek részleteit hétfőn tették közzé.
Oroszország és Japán példájára mutatott rá, amelyek a második világháború után soha nem írtak alá átfogó békeszerződést, mivel Tokió igényt tartott az Oroszországhoz tartozó Kuril-szigetek néhány területére.
„Vannak olyan esetek a történelemben, amikor az államok közötti régi háborúk nem zárultak le jogilag. Nyilvánvaló példa erre Oroszország és Japán. Ők 1945 után nem írtak alá békeszerződést [az északi szigetek, más néven az oroszországi Kuril-szigetek körüli vita] miatt. Ez a területi probléma már több mint 70 éves” – írta Budanov az NV magazinban megjelent véleménycikkében.
„Éppen ezért egy ilyen forgatókönyv a mi esetünkben nagyon valószínű, tekintve, hogy Oroszországnak jelentős területi étvágya van Ukrajnát illetően, és nem csak a Krímre vonatkozólag”.”
A megjegyzésekre akkor került sor, amikor Kijev régóta várt ellentámadása, amelyet nyáron indított, nagyrészt elakadt anélkül, hogy jelentős eredményt ért volna el a fronton. Az ukrán csapatoknak nem sikerült áttörniük a megerősített védelmi vonalakat és áthatolniuk a sűrű aknamezőkön, és eközben számos NATO által szállított harckocsit és más páncélozott járművet veszítettek el. Valerij Zaluzsnij, Ukrajna vezető tábornoka ebben a hónapban a The Economistnak nyilatkozva „patthelyzetnek” nevezte a harctéri helyzetet.
A Moszkva és Kijev közötti békeszerződés esélyei továbbra is kilátástalanok. Volodimir Zelenszkij elnök és más magas rangú ukrán tisztviselők kizárták a tárgyalásokat, hacsak Oroszország nem adja át a nemrég megszerzett területeit. Moszkva többször is kijelentette, hogy ez lehetetlen.
A Krím 2014-ben döntött Ukrajna elhagyásáról és szavazott az újraegyesülésre az Oroszországi Föderációval, miután abban az évben Kijevben nyugati támogatású puccsot hajtottak végre. Négy másik terület – a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság, valamint a Herszon és a Zaporozsjei terület – ugyanezt tette, miután 2022 szeptemberében népszavazást tartottak.
Vlagyimir Putyin elnök a múlt hónapban kijelentette, hogy Oroszországnak nem célja új területek megszerzése, hanem a Donbassz lakóinak védelme és saját biztonságának fenntartása, megjegyezve, hogy Kijev közel állt a semlegességi paktum 2022 márciusában történő aláírásához, de amerikai utasításra elvetette az előzetes megállapodásokat.
