Katonai tiszteletadás mellett helyezték végső nyugalomra pénteken Mihail Kalasnyikovot az Oroszországi Föderáció katonai temetőjében, a Moszkva környéki Mityiscsi település közelében. Az AK-47-es gépkarabély legendás hírű tervezője ravatalánál megjelent Vlagyimir Putyin orosz államfő, Szergej Sojgu védelmi miniszter, valamint Szergej Ivanov, az államfői hivatal vezetője is. Az altábornagyi rangban lévő, számos magas állami kitüntetéssel és külföldi elismeréssel rendelkező konstruktőr az első neves személyiség, akit a nyáron felavatott orosz szövetségi katonai temetőben helyeztek végső nyugalomra. Utolsó útjára az általa tervezett fegyverből leadott díszlövésekkel kísérték.
Izsevszkben, Kalasnyikov egykori lakóhelyén kedden és szerdán mintegy 60 ezer ember járult a híres tervezőnek az ottani ortodox székesegyházban elhelyezett ravatalához. Kalasnyikov egyébként nem volt hívő. Az Udmurt Köztársaságban, ahol Izsevszk található, csütörtökön kétnapos gyászt rendeltek el. Mihail Kalasnyikov hétfőn hunyt el életének 95. évében, miután hetekig kórházban kezelték. A múlt héten már a fiát sem engedték be hozzá az intenzív osztályra. A híres konstruktőr 1919. november 10-én született az Urál vidéki Kurján, de családját 1930-ban kuláknak minősítették és Szibériába száműzték.
1938-ban besorozták a Vörös Hadseregbe, ahol a páncélosoknál szolgált. 1941-ben megsebesült, és a hátországba szállították, ahol már a kórházban, lábadozása alatt papírra vetette a gépkarabély terveit. Azokat 1942-ben még nem fogadták el, s minthogy műszaki végzettség híján volt, iskolába küldték. 1946-ban a módosított terveivel sikert ért el. A Kalasnyikov által 1947-re kifejlesztett gépkarabélyokat 1948-ban kezdték az udmurtföldi üzemben sorozatban gyártani. Az AK-47-est 1949-től rendszeresítették az orosz hadseregben.
Többféle változatát dolgozták ki az egykori Varsói Szerződés tagállamaiban, így Magyarországon is. Az AK-47-es gépkarabély és annak számos változata az egyik legelterjedtebb automata lőfegyver a világon, több mint száz országban rendszeresítették. A fegyvertervező nyolcvan éves koráig dolgozott a Moszkvától 1129 kilométerre észak-keletre lévő izsevszki fegyvergyárban, az Izsmasban. Az idővel egy másik céget is magába olvasztó fegyvergyártó egyesülést augusztusban Kalasnyikov konszernek nevezték el a konstruktőr engedélyével.
Az orosz Pervij kanal állami televízió csütörtökön késő este sugárzott portréfilmjében azt állította a kommentátor, hogy a Kalasnyikov-gépkarabélyt külföldön először az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésekor használták a szovjet katonák. Később, hivatalosan a vietnámi háborúban vetették be ezt a fegyvert. Kalasnyikov mindig azt hangoztatta, hogy hazája védelmére tervezte a fegyvert. A konstruktőrnek már életében szobrot emeltek hazájában és az idén múzeumot is nyitottak szülőfalujában. Arkagyij Bahin orosz védelmi miniszterhelyettes temetési beszédében azt hangoztatta, hogy Mihail Kalasnyikovot Oroszország jelképének lehet nevezni.
