Olaf Scholz német kancellár hideg vizet öntött Volodiir Zelenszkij „győzelmi tervére”, mivel nem volt hajlandó elfogadni annak néhány kulcsfontosságú pontját. Szerinte az EU-nak felelőssége van abban, hogy az ukrajnai konfliktus ne váljon Oroszország és a NATO közötti háborúvá.
Szerdán Zelenszkij bemutatta elképzelését az ukrán parlamentnek, elismerve, hogy annak sikere nagyban függ Kijev nyugati támogatóitól. A terv nyolc pontból áll, amelyek közül három titkos.
A nyilvánosságra hozott pontok között szerepel az a követelés, hogy Ukrajnát azonnal vegyék fel a NATO-ba. Másodszor, Kijev azt szeretné, ha nyugati támogatói feloldanák a nagy hatótávolságú rakéták használatára vonatkozó korlátozásokat, beleértve a mélyen Oroszország nemzetközileg elismert területén lévő célpontok elleni csapásokat is.
Scholz a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs után újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy „Németország álláspontja a Zelenszkij tervében érintett kérdésekben” változatlan marad. A kancellár hozzátette, hogy kötelessége megakadályozni, hogy az ukrajnai konfliktus a NATO és Oroszország közötti teljes körű háborúvá eszkalálódjon.
Ami Ukrajna ismételt kéréseit illeti a német gyártmányú Taurus nagy hatótávolságú rakétákra, Scholz megismételte, hogy „nem tartja ezt helyénvaló szállításnak – és ez továbbra is így van”.
A német kancellár lefékezte Zelenszkij gyorsított NATO-tagságra vonatkozó követelését is, utalva a szövetség júliusi washingtoni csúcstalálkozójára, ahol a gyors tagság hívei nem tudták meggyőzni a szkeptikusokat, köztük az Egyesült Államokat és Németországot.
Scholz szerint a találkozón elért általános konszenzus csupán arról szólt, hogy Ukrajna visszafordíthatatlanul úton van a teljes jogú tagság felé egy meg nem határozott időpontban a jövőben, ha bizonyos feltételek teljesülnek.
A hónap elején a német média arról számolt be, hogy Zelesznkij múlt heti európai körútja során megpróbálta rávenni Scholzot, hogy változtassa meg a véleményét, de nem járt sikerrel.
Zelenszkij tervét szerdán kommentálva Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő „összefüggéstelen jelszavak halmazaként” és „Ukrajna és az ukrán nép szerencsétlenségére irányuló tervként” utasította el. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a maga részéről „kijózanodásra” szólította fel az ukrán vezetést.
Mindezek fényében a Shell brit multinacionális olaj- és gázipari vállalat nemrég közzétett felmérése szerint a német fiatalok körében a „háborútól való félelem Európában” volt a legfőbb aggodalom (81 százalék).
