Ukrajna berlini nagykövete, Andrij Melnyik csütörtökön egy képet tett közzé közösségi oldalán, amelyen arra céloz, hogy a németek a fegyvereket csigatempóban küldik Ukrajnának. Melnyik már régóta sértegeti Németországot.
Melnyik hivatalos Twitter-fiókján egy csigát ábrázoló képet tett közzé, amelynek a házára egy golyó van ragasztva, a képhez a „német fegyverek Ukrajnának már úton vannak” szöveget írta. Hozzátette, hogy a képet a kijevi kormány egyik tagja küldte neki, és a posztot egy „Pff. Oroszország nem nyerheti meg a háborút” mondattal zárta.
“Deutsche Waffen für die Ukraine bereits unterwegs” 🤦♂️
Gerade von einem Regierungsmitglied aus Kyjiw per whatsapp zugeschickt bekommen. Tja. Russland darf den Krieg nicht gewinnen pic.twitter.com/giDldA20tv— Andrij Melnyk (@MelnykAndrij) May 25, 2022
Melnyik bejegyzése egy héttel azután érkezett, hogy a német védelmi minisztérium bejelentette, hogy júliusban 15 darab, az 1960-as évekből származó Gepard légvédelmi járművet szállít Ukrajnának, valamint 59 ezer lőszert és a kezelőiknek kiképzést biztosítanak. Áprilisban Berlin felhatalmazta a gyártót, a Krauss-Maffei Wegmannt, hogy a német kormány költségén legfeljebb 50 darabot szállítson Ukrajnának.
Berlin vállról indítható páncéltörő rakétákat is küldött Ukrajnának, és állítólag hét önjáró ágyút is szállított, de egy korábbi megállapodás, amely szerint 50 vagy több Leopard 1 harckocsit adományoztak volna Kijevnek, meghiúsult, állítólag a hidegháborús időkből származó járművekhez szükséges lőszerek és pótalkatrészek hiánya miatt.
Melnyik üdvözölte a Gepard járművek szállítását, de azzal vádolta Németországot, hogy nem mutatott „fantáziát és bátorságot” további nehézfegyverek küldéséhez. A nagykövet a Bild című német bulvárlapnak adott interjújában a hónap elején 88 Leopard harckocsit, 100 Marder harckocsit és több önjáró ágyút kért, miközben felszólította Berlint, hogy fogadjon el egy kölcsönzési törvényt, amely lehetővé tenné a korlátlan fegyver- és lőszerellátást Ukrajnának.
Mivel Olaf Scholz német kancellár ragaszkodik ahhoz, hogy országának arra kell törekednie, hogy „elkerülje a közvetlen katonai konfrontációt” Oroszországgal, Melnyik a Bildnek azt mondta, hogy szerinte a német kormány „nagyon jó abban, hogy igazolja és abszurd kifogásokat adjon a tétlenségére”.
Melnyik korábban még inkább nyers hangvételre váltott. Miután Kijev áprilisban közölte Frank-Walter Steinmeier német elnökkel, hogy „nem kívánatos” a városban a Moszkvához fűződő korábbi szoros kapcsolatai miatt, és erre reagálva Scholz „elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy olyan ország elnökének, amely annyi katonai segítséget, annyi pénzügyi segítséget nyújt… azt mondják, hogy nem jöhet”.
Ahelyett, hogy a feszültséget enyhítette volna, Melnyik kijelentette, hogy Scholz úgy viselkedik, mint egy „sértődékeny májas hurka„. Bár a kancellár azt mondta, hogy nem fogja „túlreagálni” a megjegyzést, több német képviselő panaszkodott, a baloldali párt frakcióvezető-helyettese, Sevim Dagdelen pedig Melnyik kiutasítását követelte. Dagdelen „náci szimpatizánsnak” nevezte a nagykövetet, amiért elzarándokolt az ukrán háborús bűnös és náci kollaboráns, Sztepan Bandera sírjához.
Melnik gúnyt űzött a Volkswagen vezetőjéből is, amiért sürgette Ukrajnát és Oroszországot a tárgyalásos békemegállapodás megkötésére, „szégyenletesnek” nevezte Németország függőségét az orosz energiaimporttól, és „sértésnek” minősítette a Steinmeier rezidenciáján márciusban tartott koncertre szóló meghívást, mivel ott orosz művészek léptek volna fel.
Oroszország február végén indította el katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.