Ebrahim Raiszi iráni elnök pénteken televíziós beszédében visszautasította Joe Biden amerikai elnök ígéretét, hogy „felszabadítja Iránt”, és közölte amerikai kollégájával, hogy az ország akkor biztosította szabadságát, amikor a nyugatbarát Sahot 1979-ben megbuktatták. Teherán azzal vádolja az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy az elmúlt hónapokban kormányellenes tüntetéshullámot szítottak.
„Ne aggódjanak” – mondta Biden a támogatóinak egy csütörtöki kaliforniai nagygyűlésen – „felszabadítjuk Iránt. Hamarosan ők is felszabadítják magukat”.
Biden nem részletezte, hogy az Egyesült Államok mit fog tenni „Irán felszabadításáért”, de a Fehér Ház és mindkét washingtoni párt törvényhozói korábban már tettek nyilatkozatokat az iráni kormányellenes tüntetések támogatására, és az Egyesült Államok válaszul két körös szankciókat vezetett be az iráni kormány ellen. A tüntetések azt követően törtek ki, hogy egy 22 éves nő meghalt a rendőrség őrizetében, miután letartóztatták, mert „nem megfelelő” hidzsábot viselt.
„Azt üzenem Bidennek, hogy Irán 43 évvel ezelőtt felszabadult” – jelentette ki Raiszi Biden megjegyzésére reagálva. Arra a forradalomra utalt, amely megbuktatta az amerikaiak által támogatott sahot, és amely az ország jelenlegi iszlamista kormányának megalakulásához vezetett.
Hossein Amir-Abdollahian külügyminiszter felszólította Bident, hogy „hagyja abba képmutató viselkedését”.
„A Fehér Ház a közelmúltbeli iráni zavargásokban egyre inkább az erőszakot és a terrort támogatja, miközben megpróbál nukleáris megállapodást elérni” – írta a Twitteren.
Iráni tisztviselők az Egyesült Államokat, valamint Szaúd-Arábiát és Izraelt vádolták a folyamatban lévő tüntetések és zavargások szításával. Raiszi azt állította, hogy „ezek a zavargások előkészítik a terepet a terrortámadásoknak”, utalva a múlt héten egy szentélynél történt tömeges lövöldözésre, amelyben 15 ember vesztette életét.
