Dánia meghatározatlan számú Harpoon hajóelhárító rakétát és indítórakétát szállít Ukrajnának – jelentette be hétfőn Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. A szállításokról szóló múlt heti szivárogtatások Kijevet arra késztették, hogy közölje, az Egyesült Államok segíteni fog Ukrajnának „megsemmisíteni” az orosz flottát, amit a Pentagon leköszönő szóvivője, akkor még tagadott.
A védelmi miniszter és Mark Milley vezérkari főnök szerint hivatalosan a rakéták „az ukrán partvidék védelmét” hivatottak segíteni – közölték az ukrán védelmi kontaktcsoport hétfői virtuális ülése utáni sajtótájékoztatón.
A testület – amely 47 olyan országból áll, amely hajlandó fegyvereket szállítani Kijevnek – „rendkívül konstruktív” megbeszélést tartott, és „élesebb képet” kapott az ukrán igényekről Alekszej Reznyikov védelmi minisztertől és más kijevi tisztviselőktől – mondta Austin.
A Dániából szállított rakétákon kívül Csehország harci helikoptereket, harckocsikat és rakéta-sorozatvető rendszereket (MLRS) ígért. Kijev nagy hatótávolságú tüzérséget, harckocsikat és páncélozott járműveket, valamint drónokat kért Austin szerint.
A Boeing A/U/RGM-84 Harpoon az amerikai haditengerészet standard hajóelhárító rakétája, amelynek becsült hatótávolsága körülbelül 300 kilométer. Aktív radarirányítással rendelkezik, és a felszín felett halad, amíg el nem éri a célpontot, amikor is „felugró” manővert hajthat végre, és felülről mérhet csapást. A Harpoonokat általában hajókról vagy támadó repülőgépekről indítják, de a kilövőberendezések eltávolíthatók a hajókról, hogy a szárazföldön is használhassák őket – úgy tűnik, Dánia ezt szándékozik tenni.
Múlt héten a Reuters arról számolt be, hogy a Pentagon fontolgatja, hogy Ukrajnának Harpoonokat vagy haditengerészeti csapásmérő rakétákat (Naval Strike Missiles, NSM) küld, közvetlenül vagy egy „európai szövetségesén” keresztül. Az ügynökség „három amerikai tisztviselőt és két kongresszusi forrást” idézett, mindannyian név nélkül. Reményüket fejezték ki, hogy amint az első ország elkötelezi magát a Harpoonok küldése mellett, a többiek is követni fogják.
A Reuters szerint a haditengerészeti csapásmérő rakétákat „logisztikailag kevésbé bonyolultnak” tartották, mert a NATO-országok elküldhetik Ukrajnának a kilövőállványokat, és csak 14 napot vesz igénybe a kezelők kiképzése a használatukra – viszont valamivel kisebb, 250 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik.
A történet azonban némi vitát váltott ki, amikor Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója azt tweetelte, hogy az USA „tervet készít elő a Fekete-tengeri Flotta megsemmisítésére”, utalva a jelenleg az ukrán partoknál lévő orosz haditengerészeti erőkre. Erre vonatkozó kérdésre a Pentagon szóvivője, John Kirby újságíróknak azt mondta, hogy „határozottan ki tudja jelenteni, hogy ez nem igaz”. Azt azonban nem tagadta, hogy az Egyesült Államok Harpoonok Ukrajnába szállítását fontolgatja.
Hétfőn Austin megerősítette, hogy Kirby elhagyja a Pentagont, és a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsánál fog dolgozni. Közben Gerascsenko tweetjét törölték.
Az Egyesült Államok nemrég újabb 40 milliárd dolláros katonai segélyt fogadott el Kijevnek, beleértve a fegyverszállítmányokat is, annak ellenére, hogy egyes európai szövetségesek attól tartanak, hogy ez közvetlen konfrontációba sodorhatja a NATO-t Oroszországgal.
Moszkva többször is figyelmeztette a szövetséget, hogy minden Ukrajnába irányuló fegyver- és utánpótlásszállítmányt legitim katonai célpontnak tekintenek. Oroszország légi és cirkálórakéta-csapásokat hajtott végre ukrán ellátó létesítmények ellen.
A múlt hónapban a Pentagon azt állította, hogy olyan hírszerzési információkat szolgáltatott, amelyek segítségével Ukrajna rakétatámadást indított a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, a Moszkva orosz cirkáló ellen. Kijev és Washington szerint az ukránok két Neptun rakétát lőttek ki, amelyek eltalálták a hajót, amely végül elsüllyedt. Az orosz haditengerészet közlése szerint a Moszkva akkor veszett oda, amikor a viharos tengeren a kikötőbe vontatták, miután a fedélzeten lőszerrobbanás miatt tűz ütött ki.