Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök szerint Tbiliszinek „újra kell gondolnia” a Washingtonhoz fűződő kapcsolatát, mivel legalább két kormánybuktatási kísérlet mögött is amerikai finanszírozású nem kormányzati szervezetek álltak.
Az USA szankciókkal fenyegetett magas rangú grúz tisztviselők ellen, miután azok elfogadták a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, amelyet a Nyugat a demokráciát fenyegető veszélyként ítélt el annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban sokkal szigorúbb törvény van érvényben.
„Nem tudom, miért volt két forradalmi kísérlet 2020-2021-ben, majd 2022-ben. Nem tudom, miért voltak ezek a kísérletek, de tény, hogy az előző [amerikai] nagykövet sok mindent elrontott, sok mindent tönkretett azokban az években, és ezt ki kell javítani” – mondta Kobakhidze pénteken újságíróknak.
„Ide tartoznak az amerikaiak által finanszírozott civil szervezetek, amelyek a forradalmi színpadon álltak, és a kormány lemondását, valamint a részvételükkel történő kormányalakítást követelték. Ezért a grúz-amerikai kapcsolatokat újra kell gondolni” – tette hozzá a miniszterelnök.
Kobakhidze szerint Grúzia mindent meg fog tenni az Egyesült Államokkal való kapcsolatok javítása érdekében, mivel ez mindkét ország érdeke.
A tbiliszi kormányra az Egyesült Államok és az EU erős nyomást gyakorol, hogy az visszavonja a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvényt, olyannyira, hogy Washington és Brüsszel szankciókkal és Grúzia EU- és NATO-integrációjának leállításával fenyegetőzött.
A törvény előírná, hogy a nem kormányzati szervezeteknek, a médiának és a külföldről származó finanszírozásuk több mint 20%-át kapó magánszemélyeknek „külföldi hatalom érdekeit előmozdító” szervezetként kell regisztrálniuk, és nyilvánosságra kell hozniuk adományozóikat, vagy a törvény be nem tartásáért akár 9500 dollárig terjedő bírsággal is sújthatják őket. A törvény tüntetéseket váltott ki, amelyek során aktivisták összecsaptak a rendőrséggel, és a múlt hónapban megpróbálták megrohamozni az ország parlamentjének épületét.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Washington vízumkorlátozást vezet be „azokra a személyekre valamint családtagjaikra, akik felelősek a grúziai demokrácia aláásásáért vagy bűnrészesek abban, hogy aláássák a demokráciát”.
Közben Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa azt javasolta Kobakhidzének, hogy ugyanarra a sorsra juthat, mint Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki a múlt hónapban épphogy túlélt egy merényletet. Várhelyi később azt mondta, hogy félreértették a „társadalmi polarizáció” veszélyeire vonatkozó figyelmeztetését.
Az elsősorban nyugat által finanszírozott grúz nem kormányzati szervezetek „oroszosnak” ítélték a törvényjavaslatot, és megpróbálták megismételni 2023-as sikerüket, amellyel a kormányt meghátrálásra kényszerítették. Ezúttal azonban a parlament elfogadta a törvényt, és a hét elején felülbírálta Salome Zourabichvili elnök vétóját. A kormány tagadta, hogy a törvényt az ellenzék elleni fellépésre fogják használni, és ragaszkodott ahhoz, hogy a jogszabály összeegyeztethető az uniós normákkal. Hasonló törvény van érvényben több uniós tagállamba és az Egyesült Államokban is.