Föld körüli pályára állt közép-európai idő szerint kedden 21 óra 27 perckor a Fobosz-Grunt (Fobosz-Talaj) orosz űrszonda. Az űrszonda levált a Zenit hordozórakéta második fokozatától és földkörüli pályára állt, ahonnan majd a Mars felé veszi az irányt-közölték Bajkonurban. „15 évnyi próbálkozás után ez az utolsó esélyünk, hogy a bolygóközi kutatásokban résztvevő idősebb generáció átadja tapasztalatait a fiataloknak – mondta a fellövést megelőző sajtótájékoztatón Viktor Hartov, az űrszondát kikísérletező és gyártó moszkvai intézet igazgatója. A mostanit megelőző űrszonda fellövése 1996-ban volt, de sikertelenül járt. A Mars-96 nem jutott ki a bolygóközi térbe a hajtómű hibája miatt. A szovjet időszakban a Fobosz-1 és Fobosz-2 űrszondák közül csak az egyik tudott behatolni a Mars közeli térbe és vizsgálta a Marsot, valamint parányi kísérőjét, a Fobosz holdat, ugyanakkor a program nem teljesült, mert az űrszondát elveszítették.
A Fobosz-Grunt űrszonda most a Föld körüli pályán két és fél órán keresztül automata üzemmódban kering, majd az irányító központban beindítják a hajtóművet, amely a közbülső, 4250 kilométeres magasságban lévő körpályára állítja az űrszondát. Ezen ismét 2 és fél órát kering a szonda, majd bekapcsolják a második hajtóművet, amely a bolygóközi térségbe viszi a szerkezetet.
Az űrszonda útját az orosz űrkutatókon kívül európai, ausztrál és dél-amerikai kollégáik is figyelemmel kísérik.
A Fobosz-Grunt feladata, hogy talajmintákat hozzon a Földre a Mars kísérő holdjáról a Foboszról, s vizsgálatokat végezzen a vörös bolygóról és az azt kísérő égitestről. A tervek szerint a szondának el kell érnie a Mars körüli pályát, le kell szállnia a Foboszra, amelyen talajmintákat kell venne és vissza kellene térnie a Földre. Útja 34 hónapig tartana. A Marsot 2012 szeptember elején kellene megközelítenie, ahol a kínai űrszondával együtt vizsgálja majd a vörös bolygó légkörét. 2013 február-március körül szállna le a Foboszra és két nap múlva felszállna onnan és elindulna vissza, hogy Kazahsztánban ismét földet érjen.
A Fobosz-Grunt fedélzetén egy körülbelül 50 kilogrammos műszercsomagban húsz nemzetközi berendezés kapott helyet. Az űreszköz két fő egységből áll: a 115 kilogrammos kínai keringőegységből, a Jinghuo 1 (Yinghuo-1)-ból, valamint a kínai szondát a Marshoz juttató orosz Fobosz-Gruntból. Az űrszonda tömege 13 és fél tonna, a Földre azonban már csak egy hét kilós szerkezet ér vissza 20 dekagramm talajmintával a Foboszról.
Az űrszonda fedélzetén két konténerben mikroorganizmusokat is szállít, amelyekkel a tudósok célja megtudni, vajon a bolygóközi utazás során életképesek maradnak-e. Ilyen módon megerősítést nyerhet, vagy megcáfolható lesz az az elmélet, hogy lehetséges volt-e a Föld hasonló mikroorganizmusokkal való benépesítése a világűrből.
