Az Európai Uniónak keményebb álláspontot kell képviselnie Kínával szemben, mivel Peking egyre jelentősebb kihívást jelent a Nyugatnak – ajánlotta a blokk külügyi szolgálata a Financial Times beszámolója szerint. Az új álláspont részben annak köszönhető, hogy Kína nem volt hajlandó elítélni Oroszországot az ukrajnai konfliktus miatt.
Az uniós országoknak az átfogó Kína-stratégiával kapcsolatban tanácsot adó miniszteri dokumentumban a jelentések szerint Kína „még erősebb globális versenytársává vált az EU-nak, az Egyesült Államoknak” és szövetségeseiknek, hozzátéve, hogy ez a fejlemény szükségessé teszi „annak felmérését, hogy miként lehet a legjobban reagálni” a Peking fellépéseiből fakadó kihívásokra.
A lap szerint azok a tényezők, amelyeknek az EU-t Kína-politikájának újragondolására kellene késztetniük, többek között az, hogy Peking „támogatja Oroszországot az ukrajnai invázióban”, állítólagosan fenyegeti a Kína által saját területének tekintett, önigazgatású Tajvan szigetét, valamint az emberi jogok állítólagos visszaszorítása.
Eközben Kína Oroszországgal való kapcsolatainak elmélyülése az ukrajnai konfliktus közepette „aggasztó fejleménynek . …amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni”. Pekingnek az ellenségeskedésekkel kapcsolatos álláspontja miatt „Kína közvetlenebbül szállt szembe a nyugati demokráciákkal” – írja a lap.
Az egyik, a kiadvány által megkérdezett uniós tisztviselő megjegyezte a dokumentum azon részét, amely azt állítja, hogy „Kína nem fog megváltozni”, és hozzátette, hogy a Nyugattal való „totális verseny” felé halad, mind gazdasági, mind politikai dimenzióban.
A politikai dokumentum, amelyet az uniós külügyminiszterek a tervek szerint hétfőn Luxemburgban vitatnak meg, mielőtt a csütörtöki csúcstalálkozón vitát tartanak Kínáról, kifejtette, hogy az EU „partner-versenytárs-rendszeri rivális” szemlélete Pekingről már nem érvényes.
A dokumentumnak állítólag csak egy bekezdése foglalkozik a lehetséges partnerségi területekkel, köztük az éghajlatváltozással, a környezettel és az egészségüggyel.
Az év elején az EU, miközben megerősítette az együttműködés iránti elkötelezettségét, nyilvánosan elismerte, hogy a kapcsolatok megromlottak, olyan „irritáló tényezők” miatt, mint Peking ellenintézkedései az EU emberi jogi szankcióival szemben, illetve az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos álláspontja.
Miközben számos nyugati ország átfogó szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, miután Moszkva február végén megkezdte ukrajnai katonai hadjáratát, Kína nem volt hajlandó csatlakozni hozzájuk. Többször kijelentette, hogy a Nyugat és Ukrajna nem foglalkozott Oroszország jogos biztonsági aggályaival, miközben a NATO-t bírálta, amiért töréspontra sodorta a feszültséget Moszkva és Kijev között.