Az Európai Unió kimerítette az Oroszország elleni további gazdasági korlátozásokra vonatkozó lehetőségeit – jelentette csütörtökön a Financial Times (FT) uniós tisztviselőkre hivatkozva.
Az unió eddig tíz szankciócsomagot fogadott el válaszul az ukrajnai konfliktusra, és jelenleg egy tizenegyedik, Moszkva elleni büntetőcsomagon dolgozik. Az Európai Bizottság és a tagállamok tisztviselői között pénteken kezdődnek meg a találkozók az újabb intézkedések informális megvitatására – írta a gazdasági portál.
A további szankciókon dolgozó tisztviselők azt mondták a lapnak, hogy azok valószínűleg a vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom alá eső személyek listájának bővítésére, valamint a meglévő intézkedéseknek a kiskapuk bezárásával történő fokozására irányuló lépésekre korlátozódnak.
A legtöbb tisztviselő állítólag elismerte, hogy az orosz gazdaság szankciók nélkül maradt részei olyanok, amelyek nélkül egy vagy több uniós tagállam „nem tud élni”, és így az ezeket célzó intézkedéseket megvétóznák.
„Végeztünk” – mondta az egyik tisztviselő az FT-nek, hozzátéve: „Ha további szankciókat hozunk, akkor több lesz a mentesség, mint az intézkedés”.
Az új korlátozások állítólag az orosz nukleáris üzemanyag- és szolgáltatásexportot célozhatnák, de ezeket egyes tagállamok, például Franciaország, Magyarország és mások elleneznék.
Az átfogó uniós szankciók az orosz gazdaság különböző ágazatai, valamint magánszemélyek és szervezetek ellen irányultak. A lap szerint jelenleg csaknem 1500 személyre és több mint 200 szervezetre vonatkozik a vagyonbefagyasztás és az utazási tilalom. A jelentés szerint az EU korlátozó intézkedései több mint 135 milliárd euró értékű kétoldalú kereskedelmi forgalmat tiltottak meg, beleértve az Oroszországból származó energiaimportot, valamint a technológia, a gépek és az elektronikai termékek exportját. A szankciókkal sújtott személyek és szervezetek mintegy 21,5 milliárd euró értékű vagyonát, valamint 300 milliárd euró értékű orosz központi banki tartalékot fagyasztottak be.
Számos közgazdász és politikus azonban azzal érvel, hogy az embargók inkább a Nyugatnak, mint Moszkvának ártanak.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök többször is felszólított „Brüsszel elhibázott politikájának megváltoztatására, megjegyezve, hogy a szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, miközben Európa lassan elvérzik”.
Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök gazdasági öngyilkossághoz hasonlította a blokk azon kísérleteit, hogy elvágja magát az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.