Németország védelmi minisztériumát arra szólították fel, hogy korlátozza az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, mivel az ország jelenlegi költségvetési terve nem alkalmas arra, hogy erre a célra forrásokat különítsen el – jelentette szombaton a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Christian Lindner pénzügyminiszter írásbeli kérésére hivatkozva.
A levélben, amelyet Boris Pistorius német védelmi miniszternek és Annalena Baerbock külügyminiszternek címeztek, leszögezték, hogy Kijevnek csak a már jóváhagyott katonai támogatást lehet eljuttatni, további, a védelmi tárca által benyújtott kérelmeket már nem fogadnak el, még akkor sem, ha azokat Olaf Scholz kancellár megbízásából adták ki.
A FAZ hangsúlyozta, hogy az újonnan jóváhagyott támogatások zárolása már érvényben van, hozzátéve, hogy Berlin jövőre felére csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
A támogatás 2027-ben várhatóan a jelenlegi volumenének kevesebb mint tizedére csökken.
Különösen 2024-re 8 milliárd eurós segélyt terveztek Ukrajnának, és a 2025-re tervezett maximum 4 milliárd euró már meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat – jegyezte meg a lap, hozzátéve, hogy 2026-ra már csak 3 milliárd eurót, 2027-re és 2028-ra pedig egyenként 500 millió eurót terveznek.
A lap megjegyezte, hogy a sürgetés Lindner kemény megszorító intézkedésekre való törekvése közepette történik; ezeket a védelmi minisztérium kivételével már minden német minisztériumra kiszabták. A pénzügyminiszter ellenállt Scholz és Robert Habeck gazdasági miniszter intenzív nyomásának, hogy függesszék fel az ország adósságra vonatkozó alkotmányos korlátját, hogy az ukrajnai konfliktus alatt Kijevnek nyújtott katonai támogatások költségei fedezhetők legyenek.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb támogatója Ukrajnának. Berlin legalább 28 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtott és vállalt Kijevnek a jelenlegi és a jövőbeni ígéretekben. Ez olyan fejlett katonai felszereléseket foglal magában, mint a Leopard 2 harckocsik, a Marder gyalogsági harcjárművek és az Egyesült Államokban gyártott Patriot légvédelmi rendszerek.
Lindner állítólag nem számít az Ukrajnának nyújtott támogatás csökkenésére, mivel a miniszter reméli, hogy a kiadásokat nem szövetségi költségvetési forrásokból, hanem a Kijev nyugati szövetségesei által nem sokkal a konfliktus eszkalálódása után befagyasztott orosz központi banki eszközök felhasználásával fedezik.
Az orosz központi bank tulajdonában lévő közel 300 milliárd dollárt az EU és a G7-országok az Ukrajnával kapcsolatos szankciók részeként zárolták. Májusban Brüsszel jóváhagyta azt a tervet, hogy a befagyasztott eszközökön keletkezett kamatokat Ukrajna helyreállításának és védelmének támogatására fordítsák. A megállapodás értelmében a bevételek 90%-a egy uniós alapba kerül, amely az ukrán katonai segítségnyújtást szolgálja, a fennmaradó 10%-ot pedig a kijevi rezsim egyéb módon történő támogatására fordítják.